Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich) Közép-Európában található demokratikus köztársaság. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Fővárosa Bécs.

Legjelentősebb folyója a Duna (350 km-es szakasz), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki.

1955.

 

 

 

 

 

 Ausztrália

földrajzi értelemben a Föld legkisebb kontinense, az Ausztrália és Óceánia régió része. Politikai értelemben az Ausztrál Államszövetség (angolul Commonwealth of Australia) rövidített neve.

Az Ausztrál Államszövetség a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el.

 

 

 Athos-hegyi Kolostor Köztársaság

 

 

 

 

A legenda szerint Mária, fia (Jézus) halála után Ciprus szigetére menekült, ám a viharos tenger itt Athos partjainál vetette partra.
A remeték megjelenését csak a IX. századra teszik. Az első remeteközösségek megszervezését az ezredfordulóra teszik és Athoszi Athanasziosz nevéhez fűzik.

 

A következő századokban császárok, bizánci arisztokraták versengtek egymással. Újabb és újabb kolostorokat emeltek Athos hegyei körül, a meglévőket pedig hatalmas adományokkal halmozták el.

 

 

 
Aruba

 
Nemzeti himnusz: Aruba Dushi Tera
Fővárosa Oranjestad
é. sz. 12° 30′ ny. h. 70° 1′12.5, -70.0166666667
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
államfő Beatrix holland királynő
kormányzó Fredis Refunjol
miniszterelnök Nelson O. Oduber
Hivatalos nyelv holland, angol, spanyol
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 187
Becsült 71 891 fő (2006)
Rangsorban 187
Népsűrűség 363 fő/km²
GDP 2005
Összes 2,258 mrd
Egy főre jutó 22 000
Földrajzi adatok
Terület 193 km²

Pénznem Arubai florin (AWG)
Nemzetközi gépkocsijel NA
Hívószám 297
Internet TLD .aw
Közlekedés iránya jobb oldali

 
 

Aruba egy kb.

 

 

 

 

 

 Argentína

dél-amerikai ország. A Föld nyolcadik legnagyobb állama, közel végighúzódik a fél dél-amerikai kontinensen. Határos Chilével, Uruguay-jal, Paraguay-jal, Brazíliával és Bolíviával.

 

 

 

 

 

 
 Fekvése, határai
Dél-Amerika délkeleti részén helyezkedik el. Keletről az Atlanti-óceán, nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeleten pedig Brazília és Uruguay határolja.

 Földrajz
 Domborzat
Hatalmas kiterjedése miatt az ország felszíne igen változatos.

 

 

 Antigua és Barbuda

(angolul Antigua and Barbuda) parányi, független közép-amerikai szigetország a Szélcsendes-szigetek középső részén, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál. Az államot három sziget alkotja. Antiguát Kolumbusz Kristóf fedezte fel és nevezte el, északi része erősen feldarabolt mészkőtábla, déli része egy lepusztult vulkán maradványa. Barbuda Antiguától északra fekszik, sík felszínét korallmészkő alkotja. Redonda a legkisebb a három sziget közül és az egyetlen, amely nem lakott, 300 méterig emelkedő sziklái vulkanikus eredetűek.

 

 Anguilla

(spanyolul: Aal) egy sziget, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. A sziget a Kis-Antillák szerves része. A Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik.

 

 
 Földrajz
Legmagasabb pont: Crocus Hill, 65 m. A sziget mészköből épült fel. Kopár mészkőfelszín és bozótos borítja.

 

 Történelem
Anguilla első telepesei indián törzsek voltak, akik Dél-Amerika felől vándoroltak be. Az európai felfedezés ideje bizonytalan, bizonyos források szerint 1493-ban Kolumbusz látta a szigetet, mások szerint a franciák fedezték fel 1564-ben vagy 1565-ben.

 

 

 Angola

állam Dél-Afrika nyugati részén. A Kongói Demokratikus Köztársasággal, Zambiával, Namíbiával és az Atlanti-óceánnal határos. Területéhez tartozik a 7270 km²-es Cabinda exklávé, amely a Kongói Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság (korábban Zaire) között, az Atlanti-óceán partján található.

 

 

 
 Földrajz
 Domborzat
 
Az 1650 km hosszú atlanti-óceáni partvidéket 20–160 km széles síkság szegélyezi, amelynek éghajlata a Benguela-áramlatnak köszönhetően száraz.