Argentína

 
 Fekvése, határai
Dél-Amerika délkeleti részén helyezkedik el. Keletről az Atlanti-óceán, nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeleten pedig Brazília és Uruguay határolja.

 Földrajz
 Domborzat
Hatalmas kiterjedése miatt az ország felszíne igen változatos. Három nagy tájegysége:

Paraná-alföld vagy La Platá-alföld: az északi határ és a Río Colorado, illetve az Atlanti-óceán és az Andok előhegyei, a Monte vidékéig terjedő, 250 m tengerszint feletti magasságot sehol sem meghaladó síkság. Az alföld helyén található tengeröblöt a harmadidőszak végén a Brazil felföldről és az Andokból lefutó folyók töltötték fel, majd felszínét a negyedidőszakban lösz borította. Argentína legnagyobb és legjelentősebb nagytája. Éghajlata és növényzete alapján három résztájra osztható:
Pampa: a terület déli része, mérsékelt övi sztyepp. A nedves pampa (Buenos Aires tágabb körzete) a föld legkiválóbb gabonatermő tájai közé tartozik. Eredetileg ez a vidék is fátlan volt, jelenleg az utak mentén és a településeken az ember által messziről hozott fafajták élnek. A belső, szárazabb vidékeken (száraz pampa)nagyarányú állattenyésztés folyik. Az asztalsimaságú Pampa két szigethegye a Serra del Tandil és a Serra de la Ventana.
Gran Chaco: A kelet felé lejtő, egyenetlen síkság északon a Paraná és az Andok között terül el; szubtrópusi sztyepp. A Gran Chaco viszonylag száraz vidék, ingadozó vízjárású folyókkal, lefolyástalan tavakkal. Gyakori a tövises bozót. Jellegzetes fája a quebracho.
Argentin Mezopotámia: a Paraná és az Uruguay folyók közti terület. Délen mocsaras, északkeleten, Misiones tartomány területén már a Brazil-felföld része dombos, trópusi jellegű esőerdő. Jellegzetes növénye a yerba, melyből az argentin nemzeti ital, a maté-tea készül.
Hegyvidék Bolíviától Tűzföldig: két része a Száraz- vagy Belső Pampa (Monte) és az Andok keleti része, a Keleti-Kordillera és a Nyugati-Kordillera kis része. A száraz hegyvidékek völgyeiben a magas hegyek olvadékvizeiből táplálkozó folyók alakítanak ki oázisokat. Ezek némelyike kiváló szőlőtermő terület. A gyümölcstermesztés is nagyarányú. Északon Jujuy tartomány már az Andok magas központi fennsíkján, az Altiplanón fekszik. Délebbre, a Patagóniát nyugatról határoló hegyvidéken nagy glaciális tavak alakultak ki: Lago Argentino, Lago Viedma és mások. Ezek környezete helyi fajtákból álló örökzöld erdő. A folyókban lazac és pisztráng él.
Patagónia: táblás vidék a Río Coloradótól déli irányba egészen a Tűzföldig. Magassága 100–1500 m között változik. Az Andokból az Atlanti-óceánba tartó folyók tagolják. Mivel a csapadékot hozó nyugati szeleket az Andok árnyékolja, viszonylag száraz az éghajlata. Délre haladva egyre hűvösebb, de az óceán közelsége óvja a szélsőségektől. A köves, sovány talajon nagybirtokok alakultak ki. A népsűrűség itt alacsony. Egészen délen, a Tűzföldön több a csapadék, örökzöld erdők alakultak ki.
Argentína legmagasabb pontja a 6962 m magas Cerro Aconcagua.

Legnagyobb folyói: Parana, Bermejo, Iguazú, Río Negro vagy Fekete-folyó, Salado, Senguerr, Chubut, Mendoza, Pilcomayo

 Éghajlat
Nagy észak-déli kiterjedése és magasságkülönbségei miatt Argentínában nagyon változatos az éghajlat. Az éghajlat általában mérsékelt égövi, a szubtrópusi északtól a szubpoláris délig terjed. Az ország északi része nagyon meleg, száraz nyarak váltakoznak valamivel nedvesebb telekkel. Argentína középső részén a forró nyarakat zivatarok törik meg. A telek hidegek. Argentína nyugati részén a jégeső sem ritka. Délebbre a nyár hűvösebb, a hideg teleken erős a havazás, különösen a hegyvidékeken. A csapadékot hozó nyugati szeleket az Andok árnyékolja, ezért Argentína nagy részén kevés a csapadék. A hegységek elzárt medencéiben félsivatagi körülmények uralkodnak.

  
 Növény- és állatvilág
Itt él az argentin tapír. Az Andok magasabb szintjein csak szárazsagtűrő füvek és cserjék maradnak meg ,de az alacsonyabb lejtőkön sűrű bükk és fenyőerdők vannak. A láma Pampákon élő megfelelője a guanakó, a struccé a nandu. Az Andokban megtalálható a láma, és a kondorkeselyű az erdőkben a puma,a jaguár, az aligátor és az arapapagáj. Délen a tűzföldi Beagle csatorna apró szigetei a pingvinek, kormoránok és oroszlánfókák lakóhelye.

 Nemzeti parkok
Argentína nagy kiterjedése és természeti változatossága miatt itt lehetetlen felsorolni minden természetvédelmi területet. Az UNESCO világörökség listáján az alábbi nemzeti parkok találhatók:

Los Glaciares Nemzeti Park
Iguazú Nemzeti Park
Valdés-félsziget
Ischigualasto és Talampaya Természeti parkok
 
 Argentína tengerentúli területe
Argentin antarktiszi terület:

Terület: 1 230 000 km²
Népesség: a tudományos kutatóállomás személyzete. (Télen-nyáron változó létszámmal).
Az argentin parlament döntése alapján az ország 1943 óta jogot formál az Antarktisz egy részére, nevezetesen a déli szélesség 60°-tól délre eső, nyugati hosszúság 74° és 25° közötti területére, amelyet Argentin Antarktisznak neveztek el. Az argentin közigazgtás szerint 1992 óta ide tartozik a brit fennhatóság alatt álló Falkland-szigetek (Islas Malvinas), a Déli-Orkney-szigetek (Orcadas), valamint a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek is.

 Történelem
 A gyarmatosítás előtt
Az emberi jelenlét legkorábbi nyoma Argentínában i. e. 11 000-ből származik, Patagóniában található, Santa Cruz városban a Piadra Múzeumban. Időszámításunk kezdete körül számos kukoricatermesztésen alapuló civilizáció fejlődött ki az Andok vidékén (Santa María, Huarpes, Diaquitas, Sanavinores és mások). 1480-ban az Inka Birodalom Pachacutec inka vezetésével megtámadta és meghódította a mai Argentína északnyugati részét. A birodalomba Collasuyu néven tagolták be ezt a régiót. Északkeleten a guaraní kultúra fejlődött ki, amely yucca és édesburgonya termesztésén alapult. A központi és déli részeken (a pampákon és Patagóniában) nomád kultúrák domináltak, amelyeket a 17. században a mapuchók egyesítettek.

 Spanyol gyarmat
Az európai felfedezők 1516-ban érkeztek meg. Spanyolország állandó gyarmatot 1580-ban létesített a mai Buenos Aires helyén. Ez akkor a Peru Alkirályság része lett. A Ríó de la Plata Alkirályságot 1776-ban szervezték meg. Ezen időszak kezdetén nagyszámú spanyol vándorolt be, és az utódaik, akiket kreoloknak (criollos) neveznek, manapság Buenos Airesben és más városokban laknak, illetve a pampákon élnek mint gauchók. Az afrikai rabszolgák utódai is jelentős számban vannak jelen a mai népességben. Bennszülött népek maradványai is sokfelé élnek Argentínában. 1806-ban és 1807-ben a Brit Birodalom kétszer megtámadta Buenos Airest, de a kreol lakosság visszaverte e kísérleteket. 1810. május 25-én, amikor Buenos Aires polgárai értesültek arról, hogy Napóleon megfosztotta trónjától VII. Ferdinánd spanyol királyt, a helyzet nyomására létrehozták az Első Kormányzó Juntát (májusi forradalom). A Spanyolországtól való formális függetlenséget 1816. július 9-én kiáltották ki Tucumánban.

 Független Argentína
1818-ban José de San Martín átkelt az Andokon, és felszabadította Chilét és Perut a spanyol uralom alól. Centralisták és föderalisták (spanyolul Unitarios és Federales) konfliktusa ismételten polgárháborúra vezetett harminc éven át. Ezalatt Argentínának nem volt központi kormánya. Végül az 1853-ban elfogadott alkotmány lezárta ezt az időszakot.

 Népesség
A lakosság 95%-a európai, főként spanyol és olasz származású. A meszticek, és indiánok (kecsuák, guaraník, mapuchék) száma 2 millió. A lakosság 48,7%-a férfi, 51,3%-a nő.

 Általános adatok
Lakossága: 40,134,425 (2009. évi becslés)

Népességnövekedés: 0,938 százalék

Születéskor várható élettartam: nőknél 80,2 év, férfiaknál 72,6 év

Írástudatlanság: 4%

Rasszok: 97% fehér 3% mesztic

 Nyelvi megoszlás
Argentína hivatalos nyelve a spanyol. Ezenkívül az őslakos indiánok saját nyelvűket beszélik. A bolíviai határnál a kecsua nyelv, a paraguayi határnál a guaraní nyelv elterjedt.

 Vallások
A népesség 92%-a római katolikus vallású. A protestánsok aránya 2%, a zsidóké 2%. A fennmaradó 4% muzulmán, hindu vallás között oszlik el.

 Gazdaság
 Általános adatok
 
A Yacyretá gát, ez a vízerőmű komplexum a második legnagyobb a világon.A gazdasági növekedés 8,8% 2003-ban, 9,0% 2004-ben, 9,2% 2005-ben és 2006-ban az előrejelzések szerint 8,5% és 9,0% között. Az infláció 10–12% körüli.

 Gazdasági ágazatok
 Mezőgazdaság
A pampákon a nagyállattenyésztés és a gabonatermesztés a jellemző. A hasznosítható földek mintegy hatvan százaléka legelő. A munkaerő 26%-át foglalkoztatja a mezőgazdaság, innen származik az export 85%-a. A legfontosabb termény a búza főleg a pampákon , ahol nagy mennyiségű lent, kukoricát, burgonyát, dohányt és napraforgót is termesztenek.

 Ipar
Argentína ásványkincsekben gazdag ország, bár a készletek nagy részét még nem termelték ki. A legfontosabb a kőolaj; ezt az Andok vidékén és Patagóniában bányásszák. San Lorenzóban nagy olajfinomító üzemel. A patagóniai kőolajat és földgázt csővezetéken továbbítják az ország más részeire. Vannak szén-, arany-, ezüst- , réz-, ón-, vas-, ólom-, csillám-, volfrám-, mangán- és cinkbányák is. Az áram 56%-át hőerőművekben termelik a hazai kőolaj, földgáz és kőszén égetésével, 38%-át pedig vízierőművekben éllitják elő. Argentína atomenergia-ipara a legfejlettebb.

 Kereskedelem
Exporttermékek: étolaj, benzin és energia, gabona, járművek.
Importtermékek: műszaki és közlekedési berendezések, járművek és alkatrészek, vegyipari termékek, fém alkatrészek, műanyag.
Főbb kereskedelmi partnerek: Brazília, USA, Chile, Spanyolország, Németország, Kína, Japán, Dél-Korea

 Turizmus
 Látnivalók
Buenos Aires: Rengetek szórakozóhellyel van tele a város. Vásárlónegyed a Avenida Santa Fe. A Metropolitana katedrálisba, José de San Martin sírja található. A Teatro Colon a város operaháza. A főváros leghíresebb múzeumai a Szépművészeti Múzeum, a Történeti Múzeum és a Museo del Cine.
Mar del Plata: A fővárostól 400 km-re található tengerpart.
Córdoba: Az ország második legjelentősebb városa. Nevezetesek a piacok, a jezsuita Iglesia de la Compania és a Museo Historicao Provincial Marques de Sobremonte.
Iguazu Nemzeti Park: Puerto Iguazu közelében folyik össze az Iguazu és a Parana folyó. Ettől keletre található maga a vízesés, melyen másodpercenként 70 méter magasságból 5000 köbméter víz zúdul alá. Sportközpontnak számít.

 Oltások
Javasolt oltás bizonyos területekre utazó turistáknak:

Hastífusz
Hepatitis A (Az egész országban magas a fertőzésveszély)
Hepatitis B (Az egész országban magas a fertőzésveszély)
Veszettség
Malária elleni gyógyszer (Bolívia, Paraguay, és Argentína határainál nagy a kockázata a megbetegedésnek).

 Sport
Argentína az olimpiai játékokon tizenhétszer aratott győzelmet eddig. Legeredményesebb sportága az ökölvívás.

Bővebben: Argentína az olimpiai játékokon
Az Argentin labdarúgó-válogatott 1986-ban volt világbajnok utoljára.

Nemzetközileg ismert sportolók:

Diego Armando Maradona (labdarúgás)
Gabriela Sabatini (tenisz)
Lionel Andrés Messi (labdarúgás)
Hernán Crespo (labdarúgás)
Javier Saviola (labdarúgs)