Ausztrália

földrajzi értelemben a Föld legkisebb kontinense, az Ausztrália és Óceánia régió része. Politikai értelemben az Ausztrál Államszövetség (angolul Commonwealth of Australia) rövidített neve.

Az Ausztrál Államszövetség a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el. Az Egyenlítőtől délre (a déli féltekén), a 10. és a 40. szélességi kör között található.

 

 
 Az országnév eredete
A név a latin terra australis incognita kifejezésből ered, ami „ismeretlen déli föld”-et jelent. Ausztrália felfedezése előtt ezen a helyen egy feltételezett földrészt jelöltek így a térképeken.

 

 Földrajz
 
AusztráliárólAusztrália az Indiai- és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el. Északon a Timor- és az Arafura-tenger, valamint a Torres-szoros, délen és nyugaton az Indiai-óceán, keleten a Korall- és a Tasman-tenger határolja.

Legészakibb pontja a York-fok (déli szélesség 10°41`), legdélibb pontja pedig a Bass-szorosba nyúló kiszögellés a Wilson-fok (déli szélesség 39°8`); ezek mintegy 3180 km-re vannak egymástól.

A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) a Byron-fok-ig (keleti hosszúság 153°9`), mintegy 4000 km.

Jelentősebb félszigetei:

York-félsziget (északon)
Arnhem-föld (északon)
Yorke-félsziget (Adelaide-nél)
Jelentősebb tengeröblök:

Carpentaria-öböl (északon)
Spencer-öböl
Szent Vince-öböl (Adelaide-nél)
Port Phillip-öböl (Melbourne-nél)
Jelentősebb szigetek:

Tasmania
Fraser-sziget (keleten)
Lord Howe-sziget (keleten)
Melville-sziget (északon)
Groote Eylandt és a Wellesley-szigetek (északon)
Dirk Hartog-sziget (nyugaton)
Kenguru-sziget (délen)
Furneaux-szigetek (délen)
Király-sziget (délen)

 Domborzat
 
A kontinens átlagosan 300 m-rel emelkedik a tenger szintje fölé; teljes területének mindössze 6%-a van 610 m-nél magasabban.

Területének 85%-át az úgynevezett Outback, a világ egyik legősibb tája foglalja el. Vörös sziklák, vörös por, okker síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik a végeérhetetlen sivatagi tájat.

Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható:

délen és délkeleten: tengerparti síkság és a Nagy-Vízválasztó-hegység
Itt található a kontinens, valamint az Ausztrál Alpok legmagasabb csúcsa, a 2230 m magas Mount Kosciuszko, továbbá az ország mély folyói és vulkanikus képződményei.
Az átlag 65 km széles, alacsony parti síkság keleten, délkeleten és délnyugaton. Ez Ausztrália legsűrűbben lakott része.
A parti sík területeket a szárazföld belsejétől az átlagosan 1220 m magas Nagy-Vízválasztó-hegység választja el. Ez északról, a York-félsziget végén található York-foktól (Cape York) indul, és a keleti parttal párhuzamosan, 3000 km hosszan – a délkeleten lévő Victoria államig húzódik.
középen: Belső-ausztráliai-medence
Elkülönülő részei északon a Carpentaria-öböl síksága, délen a Murray-Darling-alföld és nyugaton az Eyre-tó térsége.
nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík
A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el. Legnagyobb részét bokros sztyepp fedi, peremén helyezkednek el Ausztrália legnagyobb sivatagjai a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Viktória-sivatag és a Fátlan (Nullarbor)-síkság, valamint a Föld legősibb sziklái. A fennsíkot elszórtan kisebb hegyek, mint például a Macdonell-hegység és az Uluru bontják meg.

 Vízrajz
Mivel a földrész igen száraz, kevés rajta a nagyobb vízfolyás. Említésre érdemes folyói a Darling és a Murray, amelyek a Nagy-Vízválasztó-hegység csapadékos lejtőjéről szállítja a vizet az alföld felé. A keleti lejtőkről sok bővizű, de rövid folyó fut a Csendes-óceánba. Legnagyobb időszakos tava az Eyre-tó, kiterjedése állandóan változik. A kontinens nagy része lefolyástalan. Gyakoriak a sós tavak, sós mocsarak.

 

 Éghajlat
Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt óceáni éghajlat a jellemző. Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár.

A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.)

A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre.

A téli időszakban a nyugati szélrendszer esőfelhői öntözik a déli, délkeleti partokat és Délnyugat-Ausztráliát. A kontinens belsejében és északon – a délkeleti passzátszelek miatt – azonban a tél száraz. Mivel magas hegyek nem szabdalják a légköri képződményeket, gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.

 

 Élővilág, természetvédelem
 

Esőerdők

növény: 18 000 növényfaj és 2500 évnél is idősebb fák
állat: bársonyos aranymadár
Sivatagos területek

növény: 30 fajta tövises fű, boab (baobab) fa, sündisznófű, sóbozót
állat: tüskés ördög (hangyával táplálkozik), teve
Ligeterdők

A keleti tengerparton, valamint a délkeleti és délnyugati területeken.

növény: eukaliptusz, akácia, páfrány, és próteafélék
állat: koala (eukaliptusszal táplálkozik, napi 20 órát alszik), kisemlősök, rovarok, kacagójancsi (kookaburra), bundás tojásrakó (kacsacsőrű emlős, körülbelül akkora, mint egy nyúl, tömött, sötétbarna bundája, széles farka, úszóhártyás lába a vidrára emlékeztet, nagy, lapos, csőrszerű állkapcsa a kacsára hasonlít,)
kenguru
Ausztrália címerállata, az ausztrál szavannák jellegzetes állata. Közülük a legnagyobb a vörös óriáskenguru. Feje kicsi, mellkasa szűk, mellső végtagjai rövidek. Megnyúlt, erőteljes hátsó ugrólábán sebesen ugrál, közben hosszú farkával egyensúlyoz kb. 8-10 métert is ugrik. Növényevő. Kicsinyét erszényében hordozza.

Tenger

növény: tengeri fű
állat: élénk színű halak, rákok, puhatestűek, oroszlánfóka

 

 Nemzeti parkjai]
Ausztrália egy egész kontinens, hatalmas kiterjedésű érintetlen területekkel. A szövetségi és tagállami kezelésben lévő, összesen 560 nemzeti park az ország területének 7.55%-ára terjed ki.

 

 Természeti világörökségei
Az UNESCO az alábbi területeket tekinti természeti világörökségnek:[4]

Fosszilis emlősök lelőhelye: Őslénytani szempontból a legjelentősebbek közé tartozik a világon.[5]
Fraser-sziget: A világ legnagyobb homokszigete. Trópusi esőerdő borítja.[6]
Közép-Kelet-Ausztrália esőerdő-rezervátumai - Ausztráliának a Gondwanai Esőerdői: Vulkanikus kráterekben kialakult esőerdők.[7]
Nagy-korallzátony: A Föld legnagyobb korallzátonya.[8]
Kék hegyek: Homokkő fennsíkon eukaliptusz erdő.[9]
Heard és McDonald szigetek: Érintetlen terület őshonos növény- és állatvilággal.[10]
Lord Howe-szigetcsoport: Elszigetelt óceáni terület sajátos élővilággal.[11]
Macquarie sziget: A szigeten megfigyelhető geológiai képződmények érdekesek.[12]
Purnululu Nemzeti Park: Karsztvidék.[13]
Shark Bay: Egyedülálló élővilág, nagyon ritka tengeri emlősök.[14]
Quennsland nedves trópus tája: Trópusi esőerdő.[15]
Kakadu Nemzeti Park: Mangrove-erdők.[16]
Tasmania vadonja: Jég által kialakított tájon mérsékelt égövi esőerdő.[17]
Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park: Ausztrália belső sivatagjában, különleges föltani képződmények között ősi társadalomban élnek emberek.[18]
Willandra tavak vidéke: Tavak és homok vidékén rendkívül régi emberi leletek.

 

Torres-szorosi-szigetek: Területe 500km2. A szigetek Ausztrália és Pápua Új-Guinea között terülnek el. Népessége 8000 fő. A székhely: Thursday Island City. 1883 óta ausztrál terület. Lakói melanézek, fekete bőrű óceániai bennszülöttek. (Forrás:A Világ országai,Nyír-Karta Bt 2008). Az eltérő kultúrájú nép 1988-ban függetlenséget szeretett volna elérni az ausztrál kormánytól, de csak speciális státuszt sikerült kivívni. Saját közigazgatása és választási rendszere van, teljes körű belső autonómiával, amely 1990. március 5-én lépett életbe.
Lord Howe-szigetcsoport:A mindössze 15,5km2-es sziget Ausztráliától 1270 km- re található. Mindössze 350 fő a lakossága. Mindannyian brit telepesek. (Forrás:A Világ országai,NyÍR-kARTA BT 2008.) Az ausztrál kontinenstől 1270 km-re keletre fekvő szigetet és a hozzá tartozó Ball's Pyramid nevű zátonyt Új-Dél-Walesről igazgatják,de bizonyos, helyi kérdésekben maga dönthet. Brit hajósok fedezték fel 1788-ban az első telepesek 1834-ben jelentek meg.
Macquarie-sziget: A mindössze 176km2-es sziget az Antarktisz közelében található. Csupán a meteorológiai állomás személyzete lakja. Hihetetlenül gazdag fóka és pingvinállománnyal rendelkezik. (Forrás:A Világ országai,Nyír.Karta Bt 2008). Az UNESCO 1997-ben a világörökség részévé nyilvánította.

 Általános adatok

 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az ország lakosságának 1%-át az ausztrál bennszülöttek teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai származású.

A bevándorlók különösen a jugoszláv utódállamokból,valamint Görögországból, Olaszországból és Lengyelországból érkeztek.Az ázsiai bevándorlók többsége Kínából érkezett az országba.Délkelet-Ázsia számtalan területéről érkeztek még betelepülők.Számottevő filippínó,maláj,indonéz él az országban.Ezenfelül libanoni arabokkal találkozhatunk,egyre növekvő számban.

A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton, Tasmaniában és Nyugat-Ausztráliában, Perthben. Az ország „közepe” majdnem lakatlan.

Az ausztrálok többsége vallásos, 27% római katolikus, 26% anglikán, 24% egyéb keresztény, 13% felekezet nélküli és a fennmaradó 10% egyéb vallást gyakorol.

Gazdaság: fejlett ipari ország

Ausztrália a hús (marha és bárány), a gyapjú, a szén, az arany, a vasérc, az alumínium, a műszaki, valamint a közlekedési eszközök, és a búza exportjában világelső, de legalábbis az elsők közé tartozik.

Impottermékek a számítógépek, irodafelszerelések, telekommunikációs berendezések és alkatrészek, nyersolaj és az olajtermékek.

 
A Világbank 1995-ös felmérése szerint Ausztrália a világ leggazdagabb országa, mert minden egyes polgárára 1 100 000 AUD-nyi nemzeti vagyon esik.

 Mezőgazdaság
A külterjes jelleg, a családi tulajdon és a magasfokú specializáció jellemzi a mezőgazdaságot.

A teljes agrártermelés 70%-a kerül exportra (gyapjú, búza, cukor, hús). A világ gyapjútermelésének negyede Ausztráliából kerül ki.

 

 Ipara
Ásványkincsekben gazdag ország (bauxit, ólomérc, vasérc, nikkelérc, uránérc, rézérc, ónérc, ezüst, gyémánt, feketekőszén). A gazdaságban meghatározó szerepe van a bányászati termékek exportjának.

Az ipar gerincét a vaskohászat, a gépgyártás és az elektronikai ipar, illetve az élelmiszeripar adja, 70%-a délkeletre, Új-Dél-Wales és Victoria területére telepedett.

 

 

A kontinenst a nagy távolságok és a ritka településszerkezet jellemzi. A belföldi teherszállítás nagy részét speciális kamionokkal, úgynevezett Road Train-ekkel („országúti vonat”) bonyolítják le. Az úthálózat főleg a sűrűn lakott zónákban – ezek elsősorban a déli és keleti tengerparti övezetekben és a nyugat-ausztráliai főváros körzetében koncentrálódnak – rendkívüli mértékben kiépített. Két autóbusz-társaság járatai fedik le az egész kontinenst.

 

 

 Turizmus
Ausztrália több szempontból is különleges kontinens és ország egyben. A legkisebb területű kontinens, a legalacsonyabb fekvésű és a legszárazabb területű földrész (Egyharmada sivatag illetve félsivatag). A kontinens a legkülönlegesebb állat- és növényvilággal rendelkezik. (kacsacsőrű emlős, kenguru, koala, eukaliptuszerdők) A küldő országoktól a legtávolabb fekszik. A távoli földrészen viszonylag kevés a turista, a látványosságok között nagy a távolság, ezért az átlagos tartózkodási idő hosszabb. Az utazások ezért a magasabb jövedelmű turistákhoz kapcsolódnak.

 Az UNESCO világörökségi listán szereplő helyszínek Ausztráliában
Nagy-korallzátony (természeti/1981) [1]
Kakadu Nemzeti Park (kulturális/természeti/1981) [2]
Willandra-tóvidék (kulturális/természeti/1981)
Nyugat-Tazmánia nemzeti parkjai (kulturális/természeti/1982)
Lord Howe-szigetcsoport (természeti/1982)
Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park (Ayers Rock) (kulturális/természeti/1987)
Közép-Kelet-Ausztrália esőerdő-rezervátumai (természeti/1987)
A Queenslandi Wet Tropics Nemzeti Park trópusi esőerdeje (természeti/1988)
Cápa-öböl Természeti Park (Nyugat-Ausztrália) (természeti/1991)
Fraser-sziget (természeti/1992)
Riversleigh/Naracoorte őslény-lelőhelyei (természeti/1994)
Heard- és McDonald-szigetek (szubantarktikus vulkánszigetek) (természeti/1997)
Macquarie-sziget (természeti/1997)
Greater Blue Mountains Övezet (természeti/2000)
Purnululu Nemzeti Park (természeti/2003)
A Királyi Kiállítási Épület (Royal Exhibition Building) és a Carlton-kert, Melbourne (kulturális/2004)