Athos-hegyi Kolostor Köztársaság

A legenda szerint Mária, fia (Jézus) halála után Ciprus szigetére menekült, ám a viharos tenger itt Athos partjainál vetette partra.
A remeték megjelenését csak a IX. századra teszik. Az első remeteközösségek megszervezését az ezredfordulóra teszik és Athoszi Athanasziosz nevéhez fűzik.

A következő századokban császárok, bizánci arisztokraták versengtek egymással. Újabb és újabb kolostorokat emeltek Athos hegyei körül, a meglévőket pedig hatalmas adományokkal halmozták el.

A török uralom idején sikerült "függetlenségét" megőriznie. Az ortodox világ központja lett. A görög nyelv és kultúra örzőjévé vált.
1830-ig török uralom alatt maradt, amit fél évszázados orosz fenhatóság követett. Az első világháborúban a görög hadsereg visszafoglalta, de semleges álammá nyílvánították, nemzetközi státuszát pedig 1926-ban nyerte el.

Manapság Athosz egy olyan hely ahol megismerhető a bizánci kor keresztény vallása. Igazi középkori keresztény "hangulat" árad itt mindenfelé.

Az 1060. évi császári bulla megtíltotta a nők, gyermekek belépését az országba. Állítólag még nőstény állatnak is tilos volt. pl.: kutya,macska,tehén... Ez a rendelet még a sima arcú férfiak belépését is megtiltotta, igaz ez ma már nem kizáró ok.
Ez a rendelet még mindig érvényben van, azaz csak férfiak látogathatják e szent helyet.

A kolostorok lakóit általában életvitelük szerint két nagy csoportra osztják.
A cönobita rendszabály alpján élők szigorú önmegtartóztatás szerint élnek. A szerzetesek kemény aszkéta életmódot folytatnak, állati eredetű ételeket nem fogyasztanak, ráadásúl sokat böjtőlnek. A közösség tagjai együtt étkeznek és napjaik minden perce be van osztva.
Az úgynevezett idioritmikus szabályokat követő kolostorokban a szerzetesek akármit ehetnek és akárhol fogyaszthatják el azt.

Amiben mindkettő megegyezik az, hogy naponta legalább 8 órát imával azaz az isten való szoros kapcsolatban kell tölteniük. Közös istentiszteletek a nap minden szakában és ezek kötelezőek.
A legszigorúbb szabály a teljes nőtlenség.

Athos hegyén a szigorú élet melett az pró örömök közé tartozik az amikor az "inaskodás" évei után az ifjú elindul a "ranglértán" és eléri a szerzetesi címet és akkor viselheti magán Krisztus jelvényeit

A legtöbb kolostor elrendezésében nem külömbözik egyymástól. Szinte mind toronnyal tűzdelt és falrendszer övezi, kozpontjuk minden esetben a főtemplom. Kötülötte állnak a kolostori életben nélkülözhetetlen melléképületek. A főtemplom elötti téren van a kiskútház a szenteltvíz tartó medencével. Az udvar egyik végén az ebédlő a másik végén a vendégek szálláshelye. Az ebédlő melletti toronyszerű épület általában a könyvtár.
A Vatopedi kolostor XI. századi mozaikját kivéve a többi kolostorban a mozaikok többnyire kései és gyakran retusált, modernizált alkozások. A templomok és ebédlők (trapézák) falait borító freskók közül a XVI. századi "makedón iskola" és "krétai iskola" alkotásai a legérettebb művek. Az ikonok is gyakori alkotások, a legkorábbiakat a XVI. századra teszik.

Kolostorok (egy kevéske a sok közül):

Vatopedi kolostor
A félsziget északi partján fekszik. Nevét a legenda Arcadius császár csodálatos megmenekülésével hozza kapcsolatba. A gyerek császár anyjával Theodora császárnővel igyekezett Konstatinápolyba. Viharba kerültek és a gyereket a hullámok elragadták. Már siratták mikor kiderült, hogy azon a helyen ahol most a kolostor áll, egy szeder fa alatt három szerzetes talált rá a békészen alvó gyerekre. A kolostor neve ezt az eseményt örökíti meg (vatosz görögül szeder pedi pedig gyereket jelent). A kolostort a legenda szerint a már felnőtt Arcadius emelte megmenekülése emlékéül.
E kolsotor lakói "idioritmikus" élet szerint élnek. A kolostor kincstára és könyvtára jelentős emlékeket őriz. A nyolcezer kötetes könyvtár őriz egy Xi. századi ótestamentum másolatotm Ptolemaiosz Geographiáját és a világon egyetlen teljes pédányát Pauszaniasz görögországi útleírásából. a kicsncstárban egy díszes ősrégi bőrövről a barátok azt mondják, hogy maga Szűz mária viselte.

Chilandari kolostor
("idioritmikus") Nemanja István szerb fejedelem alapította 1197-ben. Helyi hagyományok szerint azomban már korábban megépült. Neve (ezer férfiú) onnan ered, hogy a képrombolás idején ezer szerzetes torkát metszették el falainál.
Kincstára legismertebbjei a hordozható mozaikikonok. Közüllük is Háromkaru Madonna és a Vezérlő Madonna. A könyvtára pedig XIII. XVII. századi kódexeket őriz.

Dionisziosz kolostor
A "cönobita" kolostort a XIV. század végén III. Alexios Komnészosz és Theodora császárné alapította.
Könyvtárában a XII.-XIII. századi kéziratok mellett a kolostor alapító levele is figyelemre méltó.