Országok zászlói címerei: Egyiptom

Szeretettel köszöntelek a Országok zászlók címerek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 145 fő
  • Képek - 1192 db
  • Videók - 90 db
  • Blogbejegyzések - 63 db
  • Fórumtémák - 2 db
  • Linkek - 1 db

Üdvözlettel,
G ANGEL
Országok zászlók címerek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Országok zászlók címerek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 145 fő
  • Képek - 1192 db
  • Videók - 90 db
  • Blogbejegyzések - 63 db
  • Fórumtémák - 2 db
  • Linkek - 1 db

Üdvözlettel,
G ANGEL
Országok zászlók címerek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Országok zászlók címerek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 145 fő
  • Képek - 1192 db
  • Videók - 90 db
  • Blogbejegyzések - 63 db
  • Fórumtémák - 2 db
  • Linkek - 1 db

Üdvözlettel,
G ANGEL
Országok zászlók címerek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Országok zászlók címerek közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 145 fő
  • Képek - 1192 db
  • Videók - 90 db
  • Blogbejegyzések - 63 db
  • Fórumtémák - 2 db
  • Linkek - 1 db

Üdvözlettel,
G ANGEL
Országok zászlók címerek vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 network.hu

 Egyiptom (arabul:مصر, IPA: [misˤɾ], a helyi dialektus alapján [ˈmɑsˤɾ]) de teljes nevén Egyiptomi Arab Köztársaság, egy ország, ami Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában fekszik a Sínai-félszigeten, és az egyetlen olyan afrikai ország, ami szárazföldi átjáróval rendelkezik Ázsiába. Egyiptom tehát transzkontinentális ország, és jelentős hatalom Afrikában, és a Közel-keleten. Az országot északról a Földközi-tenger, keletről a Vörös-tenger övezi, Egyiptom által határolt országok, nyugatra Líbia, délre Szudán, északkeletre a Gázai övezet és Izrael.

Egyiptom az egyik legnépesebb ország Afrikában, és a Közel-keleten. A becsült népesség 80 millió fő, és ennek többsége a Nílus folyó partján, és a Nílus deltában élnek, ez egy 40.000 négyzetkilométernyi terület, ahol az ország egyetlen szántó területe található. Az ország többi részét a Szahara sivatag borítja, ami gyéren lakott. Egyiptom lakóinak mintegy fele a városokban mint például a főváros Kairó, vagy a nagyobb városok mint Alexandria, stb. él.

Egyiptom leghíresebb monumentális épületei, amik az ország jelképéivé váltak, például a Gízai piramisok, vagy a Szfinx, de ezek építtetőikről, az ókori egyiptomi civilizációról ugyan úgy híres az ország. Híresek még az olyan romvárosok mint Memphisz, Théba, Karnak, Luxor vagy a Királyok Völgye. A turizmus a gazdaság 12%-át teszi ki az egyiptomi munkaerőnek. Az ország gazdasága az egyik legváltozatosabb a Közel-keleten, mert az olyan ágazatokban mint a mezőgazdaság, ipar, turizmus és szolgáltatás azonos termelési szinten vannak.

2011-ben az országban forradalom tört ki, melynek eredményeképpen a már 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubárak elnőköt elűzték.

 

 
 
 

Az európai nyelvekben elterjedt alak, melynek magyar változata Egyiptom, a latin Aegyptus szóból származik, amely viszont az ógörög Αιγυπτος; „Aigüptosz” átvétele. Az ógörög szó Ptah isten memphiszi templomának nevére vezethető vissza: ḥwt-k3-ptḥ („Hut ka Ptah”).

Az országnak az ókorban több neve is volt, egyik legismertebb a kemet („fekete ország”), amely nevet a Nílus által lerakott termékeny fekete föld után kapta, eltérően a sivatag „vörös földjétől” (deseret). A későbbi kopt időkben a név „kéme”-vé rövidült. Egyiptom jelenleg használt, hivatalos rövid arab neve (Miszr) sémi eredetű szó, jelentése alapvetően „nagyváros”. A köznapi egyiptomi beszélt nyelvben Kairót is így szokás nevezni.

 

 Története

 Ókor
Az Ókor egyik legnagyobb alkotása, a Gízai nagy piramisA terület viszonylagos elszigeteltsége és a Nílus évenkénti áradásai következtében a Nílus völgyében alakult ki az ókori Egyiptom, az ókor egyik legfejlettebb civilizációja, miután Ménész (egyes forrásokban Mina) I. e. 3000 körül egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. A birodalom mintegy háromezer évig állt fenn; az utolsó (XXX.) dinasztia hatalmát a perzsák döntötték meg (I. e. 525). A folyton lázongó tartományt az I. e. 332-ben foglalták el Nagy Sándor csapatai, majd halála után egyik hadvezére, I. Ptolemaiosz Szótér vezetésével ismét függetlenedett. A hellenisztikus Egyiptom központja Alexandria lett, amely az ókor egyik legnagyobb, legpezsgőbb kultúrájú városává nőtte ki magát. Az ország a I. e. 3. században a Római Köztársaság szövetségesévé és fő gabonaellátójává, majd az elkövetkező évszázadok során mindinkább alattvalójává vált. A Ptolemaidák birodalma I. e. 30-ban szűnt meg, amikor Augustus elfoglalta, utolsó uralkodója, VII. Kleopátra pedig öngyilkos lett.

 
Egyiptom ettől kezdve a Római Birodalom része lett, mint a császárok magánprovinciája; továbbra is kiemelt szerepet játszott Itália és Róma városának gabonaellátásában. A kereszténység a 3. században rohamosan elterjedt a tartományban, és itt bontakozott ki a többek között Remete Szent Pál és Remete Szent Antal nevével fémjelzett remete-, majd a Szent Pakhomiosz által kialakított szerzetesi mozgalom. Egyiptom I. u. 395-ben a Keletrómai Birodalom része lett, és az Alexandria központú kopt egyház monofizitizmusából fakadóan számos konfliktus terhelte viszonyát Konstantinápollyal.

 

 Középkor
A Mohamed próféta hirdette iszlám által egyesített arabok Amr ibn al-Ász vezetésével a 640-es években hódították meg a tartományt, melynek az újonnan alapított al-Fusztátot (ma Kairó része) tették meg központjául. Az iszlamizáció és arabosodás csak lassan haladt előre, a helyi keresztény kopt lakosság a középkor végéig megőrizte fontosságát az államéletben. Egyiptom az Omajjádok, majd az Abbászidák kalifátusa alatt is megőrizte kitüntetett jelentőségét, mint a központi bevételek jelentős forrása.

A központi hatalom gyengülését kihasználva a 868-ban kinevezett Ahmad ibn Túlún emír (helytartó) függetlenedett Bagdadtól, és Szíria nagy részét is befolyása alá vonta. A kalifátus ideiglenes megerősödése és a Túlúnidák hatalmának hanyatlása lehetővé tette, hogy 905-ben ismét központi irányítás alá kerüljön Egyiptom, de csak rövid időre. 939-ben az új helytartó, Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd önállósodott, szintén meghódítva Szíriát. Utódainak hatalmát a mai Tunéziából kiinduló Fátimidák döntötték meg, akik 969-ben foglalták el a tartományt, megalapítva az új fővárost, al-Káhirát (Kairó). Az iszmáilita síita Fátimidák kora Egyiptom számára a gazdasági és kulturális virágzás ideje volt, bár a dinasztia hatalma a 11. század közepén meggyengült.

A Fátimidák 1171-ig tartó uralmának, mely során Egyiptom a keresztes háborúk egyik főszereplőjévé vált, Szaláh ad-Dín, azaz Szaladin vetett véget, megalapítva az Ajjúbida-dinasztiát. Az egyiptomi mellett több szíriai ágra szakadó dinasztia viszonylag rövid életű volt, Kairóban 1250-ben asz-Szálih Ajjúb hajdani szultán rabszolga státuszú katonai és állami adminisztrációs célokat ellátó kísérete, a mamlúkok vették át a hatalmat. A tehetséges mamlúk szultánok a 13. század végére meghódították Szíriát, megállították a mongolok terjeszkedését (Ajn Dzsálút, 1260), és felszámolták a szentföldi keresztes államok írmagját is (Akkon eleste, 1291). A mamlúk időszakban a 14. század első fele, an-Nászir Muhammad uralma jelentette a fénykort: az uralkodó hatalma stabil volt, és az államot komoly külső erők sem fenyegették. A hanyatlás azonban rövidesen megindult az 1347-ben lecsapó, majd rendszeresen visszatérő pestisnek és a mamlúkrendszer belső hibáinak köszönhetően. A szultánok nem tudtak örökletes hatalmat kialakítani, mivel az államhatalomba jutó mamlúkjaik pozícióik megőrzésére törekedtek, ezért az önállósodni vágyó szultánokkal rendszerint leszámoltak, és tehetetlen gyermekeket ültettek a trónra – vagy ha a belső pártharcokban épp nyerésre álltak, saját maguk foglalták el a trónt. Ezzel párhuzamosan a mamlúkok harcértéke is csökkent: a sereg nem modernizálódott, de még hajdani morálját és harcértékét sem volt képes megőrizni.

 
Az 1798. július 21-én vívott piramisok csatája (Bonaparte Napoléon és a mamelukok között) Oszmán fennhatóság alatt Az Oszmán Birodalom egy kisebb, anatóliai konfliktust követően 1516-ban tönkreverte a megroggyant Mamlúk Birodalom hadait Szíriában, majd 1517 elején bekebelezte Egyiptomot. A mamlúkréteg azonban továbbra is fennmaradt, és ellátta a szír-egyiptomi térség igazgatási funkcióit. Az Oszmánok gyengülése a 18. századra ahhoz vezetett, hogy Egyiptom gyakorlatilag függetlenné vált, és az egymással rivalizáló mamlúkok irányították. Ilyen helyzetben érkeztek Napoléon Bonaparte tábornok francia hadai 1798-ban a területre.

1805-től kezdve Egyiptom tényleges vezetője Muhammad Ali basa volt. Az ő és utódjai uralkodása alatt Egyiptom gyakorlatilag függetlenné vált Törökországtól. Ebben az időszakban az állam intézményeit - különösen a hadsereget - modernizálták. A Vörös-tenger vidékén és a mai Szudánban sok területet átmenetileg Egyiptom szállt meg. A Szuezi-csatorna elkészülte (1869) után Egyiptom a világkereskedelem fontos központja lett, ugyanakkor pénzügyi válságba is került. Befektetései védelme érdekében a Brit Birodalom 1882-ben a gyakorlatban átvette a kormányzást, hivatalosan azonban Egyiptom 1914-ig az Oszmán Birodalom része volt.

 

 20. század
 1922-ben nyert részleges, majd a második világháborút követően teljes függetlenséget. 1952-ben I. Faruk királyt katonai puccsal eltávolították, és helyére fiát, II. Ahmed Fuádot nevezték ki. Az Egyiptomi Köztársaságot végül 1953. június 18-án kiáltották ki; első elnöke Mohamed Naguib volt. Lemondása (1954) után Gamal Abden-Nasszer, az 1952-es forradalom kulcsfigurája vette át az elnöki hatalmat, és az egyiptomi nép birtokába vette a Szuezi-csatornát, mely az ún. szuezi válsághoz vezetett (1956).

1958 és 1961 között Egyiptom és Szíria uniót alkotott, Egyesült Arab Köztársaság néven. Gamal Abden-Nasszer elnöksége alatt a Szovjetuniót tekintette legfőbb támogatójának annak ellenére, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik alapítója volt.

 
Hoszni Mubárak lemondását ünneplő tömeg 2011 február 11-én Kairóban1967-ben az úgynevezett hatnapos háborúban az izraeli haderő súlyos vereséget mért az egyiptomira. Megszállta a Sínai-félszigetet. Gamál abd en-Nászer 1970-ben bekövetkezett halála után hű támogatója, Anvar Szadat vette át a helyét, aki először lazított a szovjetekhez fűződő kapcsolaton, végül felszámolta azt. 1973-ban összehangolt szír-egyiptomi támadás indult Izrael ellen (úgynevezett jom kippuri háború), amit a zsidó állam csak amerikai diplomáciai segítséggel tudott visszaverni. Nem sokkal ezután az immár Washington felé orientálódó Szadat az ország gazdasági nehézségeire való tekintettel béketárgyalásokba kezdett, amelyet az 1978-as Camp David-i egyezménnyel pecsételtek meg. Ekkor Egyiptom elismerte Izrael állami létét, Izrael pedig kivonult a Sinai-félszigetről. Bár a nyugati közvélemény szemében nagyot nőtt, Szadat belső támogatása rohamosan csökkenni kezdett, végül 1981-ben merénylettel végeztek vele. Utódja Hoszni Mubárak lett.

 21. század 2011. január 25-én tizenhét napig tartó tüntetéssorozat kezdődött Kairóban, mely később átterjedt az ország több más városára is. A tüntetők a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubárak elnök lemondását és reformokat követeltek. A tüntetések hatására az elnök február 11-én lemondott hivataláról A katonaság vette át a hatalmat, és első lépésként felfüggesztették az ország alkotmányát. Az átmenet több hónapig eltart.

2011. november 28-a és 2012 január 10-e között rendezték az első szabad választásokat.A választásokat az iszlamisták nyerték.

2012. január 25-én feloldották az 1981-es merénylet után bevezetett szükségállapotot.

 

 Földrajz
Egyiptom 1 001 449 km², és ezzel a világ 30. legnagyobb országa. Összehasonlítás képen, a területe akkor, mint az összes Közép-Amerikai ország együttvéve, mint kétszer Spanyolország vagy négyszer az Egyesült királyság, és a területe naggyából megegyezik az Egyesült Államok legnagyobb államaival, Texassal és Kaliforniával.

Mivel egyiptomi éghajlata száraz, ezért az ország nagy területét sivatag borítja, és a lakosság mindössze a terület 5,5%-át használja. Egyiptomot nyugati irányból Líbia, délről Szudán, északkeletről a Gázai övezet és Izrael határolja. Mivel az ország transzkontinentális ország, ezért fontos geopolitikai szerepe abban rejlik, hogy rendelkezik egy föld nyelvel (a Szuezi földszorossal) Afrika és Ázsia között. Itt hozták létre a tengeri kereskedelem részére a Szuezi-csatornát, ami a Földközi-tengert köti össze a Vörös-tengeren át az Indiai-óceánnal.

A Nílus völgyet eltekint az ország nagy része sivatagi táj. A szél homokdűnéket hoz létre, amik akár a 30 métert is elérhetik. Egyiptomban két sivatag, a Szahara és a Líbiai-sivatag is megtalálható. Az Ókorban védelmül szolgáltak a fáraóknak, mert a sivatagból biztosra vehették, hogy nem éri őket támadás.

Egyiptom fővárosa és egyben legnagyobb és legnépesebb városa Kairó, más nagyvárosok, Alexandria, Port Szaíd, Szuez, Luxor, Asszuán stb.

Egyiptomnak egy folyója van, a Nílus. A Nílusnak Egyiptom területén nincs komolyabb mellékfolyója, csak mesterséges öntözőcsatornák ágaznak ki belőle és térnek vissza bele. Tavaszi áradását már az ókorban is nagy biztonsággal tudták előre jelezni. Az évente lerakott hordalék a trágya szerepét töltötte be az ártéren. Az Asszuáni-gát megépítésével megszűnt az áradások hordalék-lerakása.

Egyiptom legnagyobb tava a Nasszer-tó, ami egy mesterséges víztározó Egyiptom és Szudán határán. Az Asszuáni-gáttal duzzasztották fel. Ezen kívül a tengerpartokon alakultak ki lagúnák, illetve a Szuezi-csatornát vezették keresztül pusztai sós tavakon.

 Éghajlat
lEgyiptomnak sivatagi éghajlata van, kivéve a Földközi-tenger partvidékét, ahol száraz szubtrópusi éghajlat alakult ki. Egyiptomban a legtöbb csapadék a téli hónapokban esik. Az ország déli részén a csapadék átlagban 2 és 5 mm évente. Egy nagyon vékony sávban az északi tengerparton a csapadék mennyiség elérheti az évi 410 mm is, elsősorban október és március között. Hó csak a Sínai-hegy környékén és néhány északi városban, mint Damietta, Baltim, Sidi Barrany, és néha Alexandriában esik.

Az évi átlaghőmérséklet 27 °C és 32 °C között van. Nyáron akár 43 °C is lehet, míg télen 13 °C-ra is lesüllyedhet a hőmérséklet. A Földközi-tengernél az állandó északnyugati szél segíti a területet, hogy ne melegedjen föl, míg a sivatagban a déli irányú szél a sivatag 38 °C-ra való fölmelegedését idézi elő.

A globális felmelegedés következtében a jövően a tengerszint emelkedésnek indulhat, és veszélyeztetheti a sűrűn lakott tengerparti sávokat, ami komoly hatással lehet az ország gazdaságára, mezőgazdaságára, iparára egyaránt. Ez a hatás egyes szakértők szerint a század végére már bekövetkezik.

 


 

 

 Népesség
Egyiptom a legnépesebb arab ország. Lakosainak száma meghaladja a 70 millió főt. A lakosság túlnyomó része a Nílus menti területeken és a Szuezi-csatorna mellett él. Legnagyobb városa Kairó, ahol 20 millió körülire becsülik lakosságszámot. Nagy-Kairó 457 négyzetkilométeres területen fekszik. Az iszlám vallást követők aránya 90%, a fennmaradó 10% keresztény vallású (főként kopt). Írástudatlan az ország lakosainak majdnem a fele.

 

 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
 A lakosság 94%-a szunnita muszlim , 6% kopt-keresztény. Az országban az arab nyelv egy dialektusát beszélik az egyiptomi arab nyelvet, de beszélik még az angolt és a franciát is. Etnikum: 98% egyiptomi, 1% szudáni, 1% egyéb (görög, numíbiai, európai).

 

Gazdaság
Egyiptom gazdaságának meghatározó ágazatai a mezőgazdaság, a kőolaj-export, a turizmus és a média. Jelentős bevételi forrást jelent a több mint 5 millió külföldön (Szaúd-Arábiában, az Arab-öböl térségében és Európában) dolgozó egyiptomi által hazaküldött pénz.

Egyiptomban kevés a megművelhető földterület, és a gazdálkodás nagy mértékben függ a Nílustól. Az 1971-ben elkészült Asszuáni-gát és az általa létrehozott Nasszer-tó javított a helyzeten (bár az ökológiai rendszerre gyakorolt hatása nem volt kedvező), a gyors népességnövekedés (az arab világban a leggyorsabb) továbbra is problémát okoz az élelmiszerellátás terén, és a társadalmi feszültségek egy része is erre vezethető vissza.

A kormány az elmúlt években főként az Egyesült Államok támogatásával jelentős hírközlési és infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett a gazdasági reform érdekében. (Izrael után Egyiptom kapja a legtöbb segélyt az USA-tól.)

 Mezőgazdaság
Régen egyiptomi gyapotot használtak a brit textiliparban, lévén hogy Egyiptom brit gyarmat volt. Mára a gyapot szerepe csökkent.

Egyiptom főként a csemegeszőlők termesztésére berendezkedett szőlészeteket tart fent mezőgazdaságában. A csemegeszőlők termesztésének és importjának 80%-át két fő fajta, a piros húsú „flame seedless” és a fehér húsú „sugraone” teszi ki. Mindkét fajta magnélküli, mézédes, roppanós, vastagabb héjú. Gazdag és telített ízvilágukkal igen közkedvelt fajtának számítanak.

 


 Kereskedelem
A kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat külön minisztérium koordinálja, még az EU tagságunk előtt velünk is rengeteg kétoldalú kereskedelmi kapcsolat született. Kőolajtermékeket, gyapjút, textilt exportál elsősorban az EU felé (47%), de a vevők között van az USA (14%),és közeli szomszédja, Törökország is(8%). Fő behozatali forrása szintén az európai országokhoz kötődik (42%), kedvelik az amerikai termékeket (16%), de egyes ágazatokban (elektronika, finommechanika) inkább Japánnal üzletel (5%). Néhány jellegzetes adat: a kitermelt 6 milliárd barrel olajból mindössze 300 milliót dolgoz fel, a többit eladja nyersolajként. A halászatból mintegy évi 300 ezer tonna hal kerül külföldre részben feldolgozva, részben jegelve.


 Kultúra
A Szfinx és Khephrén piramisa Gízában, Kairó mellett. Mindkettő az Óbirodalom idején épült.A főváros, Kairó, Afrika legnagyobb városa, évszázadok óta kulturális, oktatási és kereskedelmi központ.

Egyiptomban mind az iszlám, mind a kereszténység befolyása meghatározó. Az Al-Azhar Egyetem a legrégebbi iszlám felsőoktatási intézmény: 970 körül alapították az azonos nevű mecsettel együtt. Mindenkori első emberét hagyományosan a szunniták legfőbb vezetőjének tartják (ilyen hivatalos cím nem létezik). A Kopt Ortodox Egyház mintegy 50 millió hívőjének vezetője az alexandriai pátriárka.

Bár nem túl gazdag ország, Egyiptomban nem kevesebb mint 30 műholdas csatorna üzemel, és évente több mint száz film készül, immár az új stúdiónegyedben is, amelyet „a Kelet Hollywoodjának” neveznek. A filmiparban fő versenytársai a térségben a Perzsa-öböl államai és Libanon. Az arab országok közül egyedül Egyiptomban található operaház.


 Kulturális világörökség
Az UNESCO szerint az emberiség közös kulturális örökségéhez tartozik:

Théba és a thébai nekropolisz (holtak városa - temető).
Királyok völgye. A thébai nekropolisz egy részlete, önállóan is kulturális világörökség.
Iszlám Kairó.
Memphisz és a Halottak Városa. E név rejti a piramisokat.
Núbiai műemlékek, Abu Szimbel és a Philae-i Ízisz-szentély.
Abu Mena korai keresztény műemlékei.
Szent Katalin-kolostor a Sínai-félszigeten. Tudni vélik, hogy Mózes ezen a helyen kapta a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat.

 


 Gasztronómia taamiya: Bő olajban sütött, erősen fűszerezett, összetört babszemek.
kushari: Fűszeres paradicsomszósszal leöntött tészta, rizs és lencse keveréke.
fuul: Citrom, só, bors és szezámolajos lóbab keveréke. Körítése saláta.
tahina: Őrölt szezámmagvakból készítik.
ghanoug: Tahinából és tojásnövényből készítik.
    

 TurizmusLátnivalók
Kairó: Tahrir tér, Opera, iszlám művészet múzeuma, Haszán szultán mecsete, Mohamed Ali mecsete, Túlún mecset, El Azhar egyetem, El Hakim mecset, El Mullaga templom, Abu Szerga templom, Egyiptomi Múzeum, Báb Zuvejla, Sári el-Muizz, Qaszr el-Samaa- kopt városnegyed.
Gezíra: a Nílus legnagyobb szigete, II. Ramszesz obeliszkje, el-Borg, Állatkert.
Heluán: Nílus híd, gyógyfürdő, japánkert, Maádi negyed.
El Giza: Kheopsz, Khephrén, Mükerinosz piramisa, Szfinx.
Memphisz:
Szakkara
Luxor: Amenhotep templom, Karnak templom, Luxori templom, Amon templom, Khonszu templom, szent tó, Mut templom, II. Ramszesz szobra.
Théba: I. Széth halotti temploma, Királyok Völgye, Hatsepszut királynő temploma, Memnon kolosszusai.
Asszuán: gát, El-Kab romja, botanikus kert, Szerenputok temetkezési helyei és templomai, fáraók kőbányái, Izisz templom.
Edfu: Hórusz templom.
Abu Szimbel-i templomok
Alexandria: Midán et-Tahrir tér, Szent Márk templom, Görög-Római múzeum, Kom es-Sugafa katakombája, Pompeiusz oszlop, Állatkert, Qájtbáj erőd, Akvárium, Tengerészeti múzeum.
El-Alamein: második világháború legnagyobb sivatagi csatája dúlt itt. A csatára múzeum és három katonai temető emlékeztet.
Szuezen:
Hurghada: üdülőközpont.
El Gouna: üdülőközpont.
Sarm es-Sejk: üdülőközpont.
A Vörös-tenger partvidéke: vízi élővilág, oázisok.

 

 Oltások Javasolt oltások Egyiptomba utazóknak:

Hastífusz
Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
Hepatitis B (közepes a fertőzésveszély)
veszettség
Malária elleni gyógyszer.

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sárgaláz

Címkék: angie országok

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

G ANGEL 4 hete új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu