Dzsibuti a Vörös-tenger partján fekvő kelet-afrikai ország. Északon Eritrea, nyugaton és délen Etiópia, délkeleten pedig Szomália határolja. Dzsibutival szemben, a Vörös-tenger túloldalán található Jemen.

 Földrajz
Dzsibuti domborzati térképe Domborzat [szerkesztés]Az Adeni-öböl végében, illetve a Báb-el-Mandeb szoros partján fekvő ország Kelet-Afrikában. Földünk egyik legforróbb területe. A tengerparti sivatagos, félsivatagos alföld lépcsőzetesen emelkedik a száraz fennsíkokat közrezáró kelet-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pontja: Mussa Ali (2022 m), legmélyebb az Assal-tó mélyedése (-155 m).

 Vízrajz
 Az ország sivatagi jellege miatt jelentős nagyságú lefolyástalan területek vannak az országban. E medencék mélyén alakultak ki legnagyobb tavai: Assal-tó, Abbé-tó.

 Éghajlat
 Az ország éghajlata szubtrópusi. Az évi csapadék mennyisége 500–2000 mm között van. Dzsibutivárosban a januári középhőmérséklet 27 °C. Áprilistól növekszik a hőmérséklet és júliusban elérheti 45 °C-ot is.

 Élővilág, természetvédelem
A kevés csapadék miatt az ország nagy részét tüskebokros szavannák, sivatagok és félsivatagok képezik. Akácia, boróka, tuja, vadfüge és olajfa csak az 1200 m feletti területeken található. A Moussa Ali lejtőin krisztustövis- és pozsgás erdők nőnek. A fauna jellemzői: gazellák, antilopok, zebrák, sakálok, hiénák. Az Abbé-tó környékén nagy számban élnek egyiptomi íbiszek, pelikánok, rózsás flamingók.

 Nemzeti parkjaiForêt de Day természetvédelmi terület

 Történelem

A mai Dzsibuti területén a 7 és 10. század alatt arab szultánok uralkodtak. Afrikában itt terjedt el először az iszlám. Az ország csak a Szuezi-csatorna megnyitása után 1869-ben keltette fel a franciák figyelmét.

Területét a franciák gyarmatosították Francia Szomáliföld néven. 1977-ben Dzsibuti Köztársaság néven függetlenné vált az ország. Az afar törzsek három évig tartó lázadása után, a békefolyamat csak 1994-ben kezdődhetett meg.

 Népesség
 Általános adatok
A fővárosban, Dzsibutivárosban közel 523 ezer fő él. Összes népessége: 793 ezer fő. A népsűrűség: 20,5 fő/km2. A népességnövekedési ráta: 2,59%. A várható átlagos élettartam: 52 év. Csecsemőhalandósági ráta: 99,7‰. Írástudatlanság: 54%.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Nyelvek: a hivatalos nyelvek a francia és az arab, de beszélik még a szomálit és az afar nyelvet is.
Népek: szomáli 60%, afar 35%.
Vallások: muszlim 93%, római katolikus 4%, protestáns 1%, ortodox 1%.
A szomáli issza néphez tartozik a népesség 60%-a, afar nemzetiségű 35%. Az afarokat, más néven danakiloknak is hívják. A francia és arab hódítás érzékelteti hatását. A lakosság 1% francia, 5% olasz, 2% egyéb.[1]

Gazdasága: fejletlen agrárország. Az ország gazdaságának legfőbb bevételi forrását a szolgáltatási tevékenységek jelentik, ugyanis az ország stratégiai földrajzi helyzete révén Észak-Afrika szabadkereskedelmi övezete. Dzsibutiváros kikötője igen jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. Az ország egyébként ráutalt a külföldi hitelekre, és az utóbbi években külső adósságállománya jelentősen megnőtt. A GNP értéke: 572 millió USD. GNP/fő: 890 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 10%, szolgáltatás 87%.

 Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság Ipar  Kereskedelem
Exporttermékek: bőr, állati termékek, só, kávé (reexport).
Importtermékek: élelmiszer, textília, iparcikkek, kőolaj, közlekedési és vegyipari termékek.
Főbb kereskedelmi partnerek: Szomália, Jemen, Etiópia, Franciaország, Olaszország, Szaúd-Arábia, Egyesült Királyság.

 Oltás Javasolt oltások Dzsibuti-ba utazóknak:

Hastífusz
Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Veszettség
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki.

Sárgaláz