Csád (franciául Tchad, arabul تشاد, Tšād), hivatalos nevén Csád Köztársaság, egy Közép-Afrikai ország. Északról Líbia határolja, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger. Az országnak nincs tengerpartja. Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: az északi sivatagos terület, középen elterülő száraz éghajlatú terület, és délen a szudáni szavannás terület.

 A Csád-tó – amiről az ország a nevét kapta – Csád legnagyobb, egyben Afrika második legnagyobb tava. Csád legmagasabb hegye a Szaharában fekvő Emi Koussi. Az ország legnagyobb városa a főváros, N’Djamena (korábban Fort-Lamy). Az országban kétszáznál több etnikai és nyelvi csoport él. A hivatalos nyelv az arab és a francia. Legelterjedtebb vallás az iszlám.

Az i. e. hetedik évezredtől kezdődően nagyszámú emberi populáció költözött a csádi medencébe. Az i. e. első évezred végére számos állam és birodalom jött létre és tűnt el, mindegyik igyekezvén a Szaharán keresztülvezető kereskedelmi útvonalakat ellenőrzése alá vonni. 1920-ra Franciaország teljesen meghódította a területet, és hozzácsatolta a Francia Egyenlítői-Afrikához. 1960-ban François Tombalbaye vezetésével az ország elnyerte függetlenségét. A muzulmán északi terület a Tombalbaye által folytatott politika hatására fellázadt, 1965-ben hosszan elhúzódó polgárháború kezdődött. 1979-ben a lázadók meghódították a fővárost, ezzel megtörve a déliek uralmát. A siker után a lázadók tábornokai egymás ellen fordultak, amiből Hissène Habré emelkedett ki győztesen. Az ő hatalmát 1990-ben tábornoka, Idriss Déby döntötte meg. A közelmúltban a dárfúri konfliktus átterjedt a határon, több ezer szudáni menekült él menekülttáborokban Csád keleti részén.

Bár több politikai párt is létezik az országban, a hatalom Déby elnök és pártja, a Haza Megmentése Mozgalom kezében van. Az országban gyakoriak az összecsapások és a puccskísérletek. A nominális GDP-t tekintve Csád egyike a világ legszegényebb országainak. A korrupció igen magas. A csádiak döntő többsége szegénységben él földművelésből és pásztorkodásból. 2003-tól kezdve az ország fő exportcikke a kőolaj.

 Földrajz
 Domborzat Északon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara terül el, amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi szigethegység töri meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének lefolyástalan, mocsaras vidékébe megy át.x

Az Afrika belsejében fekvő ország a Szahara és a Szudán nagytájak területén helyezkedik el. Északi harmadán a Szahara homoksivatagjai uralkodnak, amelyek közül az Ennedi (1450 m) homokkő fennsíkjai és a Tibeszti vulkáni eredetű vonulatai (Emi Koussi, 3415 m; Pic Tousside, 3315 m) emelkednek ki. Az ország nagy részét a két folyó (Chari, Logone). táplálta, változó területű, sekély Csád-tó medencéje foglalja el.

Az országnak 5968 km hosszú határa van.:

87 km Nigériával
1055 km Líbiával
1094 km Kamerunnal
1175 km Nigerrel
1197 km Közép-afrikai Köztársasággal
1360 km Szudánnal

 Vízrajz
Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Ezek és mellékfolyóik az ország déli, csapadékosabb vidékén folynak a Csád-tóba, mely még párezer évvel ezelőtt is sokkal nagyobb volt, mint ma. Hatalmas mocsárvidék maradt a visszahúzódó tó nyomán.

 Éghajlat

 Az éghajlat forró, trópusi, de a csapadék mennyisége változó. A Szaharában nem éri el az évi 50 millimétert. A januári középhőmérséklet 21 °C, a júniusi 34 °C. Az ország déli részén az időjárás nedves trópusi. Az éves csapadékmennyiség 1000 mm, ami többnyire a májustól októberig tartó esős évszakban hullik le. Errefelé a december-januári középhőmérséklet 25 °C, míg az áprilisi 31 °C.

 Élővilág, természetvédelem
Északról délnek haladva, a csapadékmennyiségnek megfelelően, sivatagi, oázisoktól tarkított félsivatagi, tüskés és száraz szavannás (Szahel), nedves szavannás területek követik egymást. Délen a kiadósabb nyári esők lombos fákat táplálnak. Az ország területének 1/5-ét borítják erdőségek. A Tibeszti jellegzetes állata a gazella, a sivatagi róka, a hiéna, a gepárd. A déli területek állatvilágának gazdagságát a viszonylag háborítatlanul élő antilopok, zsiráfok, páviánok, leopárdok, oroszlánok, elefántok, varacskos disznók,s a folyókban a vízilovak jellemzik.

 Nemzeti parkjai
 Aouk Nemzeti Park
Bahr Salamat Állatrezervátum
Goz Beïda Nemzeti Park
Manda Nemzeti Park
Zakouma Nemzeti Park: 1963-ban alapították, Csád első nemzeti parkja. Elefántok, oroszlánok... Sok kárt tett benne a polgárháború, de nagyjából túlélte az állatállomány.

 Természeti világörökségei Az UNESCO világörökségi listáján jelenleg nincs csádi helyszín. A helyi kormány azon fáradozik, hogy a Zakouma Nemzeti Parkot nyilvánítsák világörökséggé.

 Történelem

A mai Csád területén egykori virágzó mohamedán szultánságok (Vadai, Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavánutak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált. 1960-ban elnyert függetlenség után az északi muzulmán állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott, megszállva az ásványi kincsekben gazdag vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.

Dárfúr tartomány, amely Szudán része, szomszédos Csáddal. Az ottani konfliktus kihat Csádra is, Egyrészt sok menekültet kell ellátnia az egyébként is szegény országnak. Másrészt a csádi kormány fegyveres ellenzéke bázisul használja Dárfúr területét, onnan indítja ismétlődő kormányellenes támadásait.

 Alkotmány, államforma Csád független elnöki köztársaság. Alkotmányát 1996. április 14-én kapta. Az államfő a hadsereg parancsnoka.

 Népesség
 Általános adatokA főváros N’Djamena lakossága közel 998 ezer fő. A teljes népesség: 8 997 000 fő. A népsűrűség igen alacsony, 7 fő/km². A népességnövekedési ráta 3,27%. A várható átlagos élettartam 51 év. A csecsemőhalandósági ráta 93,5‰. Az írástudatlanság 60%. Népek: északon és középső területeken arabok, délen pedig a legnépesebb csoport a sara.

 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
 Vallások: muzulmán 88%, keresztény 2%, törzsi vallású 10%.

Nyelvek: Fekete-afrikai 93% (Szudáni-Guineai) , Hámi 7% (Turareg)

Etnikumok: fekete-afrikaiak. Az országban rendkívül sokféle etnikai csoport él. A legnépesebb csoport a fekete bőrű, de hamita eredetű szara, akik 30%-ot tesznek ki. A Szudánból bevándorolt négerek aránya 26%. Tedák, más néven teda-dazák, azaz az arabokkal rokon, szintén sötét bőrű hamiták aránya 7%. A többi etnikai csoport szudáni, egészen fekete bőrű néger és hausza, akik szintén fekete etnikai csoport, arányuk 2%. A legnagyobb szudáni csoportok, a mbumok 7%-kal, maszalit, maba, mimi 7%. A tamák aránya 6%. Mubi 4%, kanuri 2%, masza 2%, kotoko 2%.[1]

 Szociális rendszerA polgárháborúktól és a katasztrofális aszályoktól gyötört ország nem tudja megoldani polgárainak társadalombiztosítását és kielégítő egészségügyi ellátását.

 Gazdaság
Rendkívül szegény ország, a lakosság 80%-a él szegénységi küszöb alatt. Fejlődését a tengerparttól elzárt fekvésen túl az állandó belharc is gátolja.

 Gazdasági ágazatok
 Mezőgazdaság Gazdaságának a mezőgazdaság jelenti az alapját, ahol a foglalkoztatottak 80%-a dolgozik. Növénytermesztése (földimogyoró, gyapot), valamint állatállománya (főként szarvasmarha) az export legfontosabb forrása is egyben.

A megművelt földek aránya 2%, míg a legelőké 36%.

 Ipar
 Az ország kőolajkészleteinek kiaknázása és a kőolajvezetékek kiépítése 2000-ben, a Világbank támogatásával vette kezdetét. Ennek eredményeként kőolaj-termelése és -exportja a jövőben várhatóan nőni fog. Az ország külföldi segélyekre és hitelekre utalt. Külső adósságállománya 1 milliárd USD körüli, de ez is csak a GDP felét teszi ki. A GNP értéke: 1,6 milliárd USD. A GNP/fő értéke: 200 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 38%, ipar 13%, szolgáltatás 49%.

 Kereskedelem
A világgazdaság perifériájára szorult ország kivitele rendkívül egyoldalú, szinte kizárólag mezőgazdasági termékeket (gyapot, élő állat főleg szarvasmarha, hús, hal) exportál. Behozatala a kivitelnek mintegy kétszerese: gépeket, ipari berendezéseket, kőolajat, élelmiszereket, textilipari termékeket hoz be.

A függőségi viszonyt mutatja, hogy importjának közel fele ma is Franciaország-ból származik. Emellett fő külkereskedelmi partnerei: Kamerun, Nigéria, India, Thaiföld, Costa Rica, Dél-afrikai Köztársaság, Németország és Portugália.

 Kultúra
Oktatási rendszer  A 6-tól 12 éves korig terjedő általános tankötelezettség ellenére az iskolás korúaknak csupán 25%-a jár iskolába. Nagyon magas az analfabéták aránya (85%). Az országban három egyetem működik. (N'Djamena, Abéché,)

Javasolt oltások Csád-ba utazóknak:

Hastífusz
Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
Sárgaláz
Malária ellen gyógyszer van. (Az ország déli részén nagy a kockázata a megbetegedésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Járványos agyhártyagyulladás
Kolera
Veszettség
Javasolt emlékeztető oltás:

Járványos gyermekbénulás