A Comore-szigetek (teljes nevén: Comore-szigeteki Unió, franciául: 'Union des Comores', arabul: الإتّحاد القمريّ Al-Ittiḥād al-Qamariyy) Madagaszkártól északra található szövetségi köztársaság. Az országnév nálunk használt alakja francia eredetű, ezért a kiejtése "komór szigetek".

 Földrajz

 Domborzat A Comore-szigetek három nagyobb és több kisebb korall- és vulkanikus szigeten helyezkedik el, amelyek közül a legnagyobb szigeten a Kartala vulkán még ma is működik. Legmagasabb pontja: Kartala 2560 m.

 Vízrajz Nincs jelentősebb vízfolyás.

 Éghajlat  Az év során a trópusi-tengeri éghajlat következtében a hőmérséklet alig ingadozik. Július-augusztus hónapokban a legalacsonyabb a középhőmérséklet (22 °C), míg február-március hónapokban a legmagasabb (27 °C). A csapadékot hozó északnyugati monszun novembertől áprilisig uralkodik, május és október között a délkeleti passzátszél viszont szárazságot okoz. A forró időszakokban trópusi forgószelek pusztítanak gyakran. Az átlagos csapadékmennyiség évi 1000–4000 mm a fekvéstől és a tengerszint feletti magasságtól függően.

 Élővilág, természetvédelem

 Az eredeti növényzetnek számító trópusi őserdőket jórészt mára kiirtották. Az értékes nemesfák szórványosan találhatók csak a magasabban fekvő területeken. A tájra ma már inkább a szavannák és az ültetvények a jellemzőek. Elsősorban mangófák, kókuszpálmák és banánfák nőnek a lapályos vidékeken. A partot helyenként mangrove borítja.

Állatvilága viszonylag szegényes. A ritka madár- és teknősfajták mellett, a monguzmaki egyedül itt honos. A parti vizekben viszont igen sok víziállat él. A Comore-szigeteknék fogtak néhány példányt a már kihaltnak vélt bojtos uszójú halból.

Történelem

 Az első emberek, akik Comore-szigeteken éltek, valószínűleg polinéziai és melanéziai eredetűek voltak, őket malájok követték. A letelepedés nem régebbi az 6. századnál. Szuahéli telepesek a szigeteket a nagy bantu vándorlás idején érték el 1000 körül.

Portugál felfedezők 1505-ben látogatták meg a szigeteket.

A 16. században arab és perzsa kereskedők érkeztek a szigetekre. Ők afrikaiakat hoztak az ültetvényekre munkásoknak. Később portugál, holland, majd francia kereskedők érkeztek ide, azonban a 19. század közepéig az arab-iszlám hatás jelentős volt.

A 19. század elején a francia és angol érdekszférába tartozott. A francia gyarmatosítás 1841-ben kezdődött Mayotte sziget francia birtokba vételével és 1909-ben fejeződött be, amikor Anjouan szigetének szultánja lemondott, és Mohéli szigetének királynője (szultánája), Szalima Masamba szintén elvesztette a trónját, így ezek a szigetek is francia uralom alá kerültek, de hivatalosan 1912-ben lett francia gyarmat a szigetcsoport.

A második világháború alatt a Vichy-Franciaország része volt, majd a britek megszállták a gyarmatot. 1956-ban Franciaország autonómiát adott a szigeteknek.

A Comore-szigetek a Szuezi-csatorna megnyitásáig a Távol-Keletre és Indiába tartó hajóút fontos állomása volt. Akkor viszont hajóforgalma jelentősen csökkent. Kezdetben az egyetlen exportálható termék a kókuszdió volt. Francia telepesek, francia vállalkozások és gazdag arab kereskedők létesítettek exportorientált ültetvényeket, amelyek elfoglalták a termőföld egyharmadát. Mayotte megszerzése után a franciák a szigetet cukortermelő gyarmattá alakították. A többi sziget gazdasága is átalakult, megkezdték az ylang-ylang, a vanília, a kávé, a kakaó és a szizál termesztését.

A szigetcsoport a francia védnökség évei után 1975. július 6-án Mayotte sziget kivételével elszakadt Franciaország-tól. 1999-től katonai uralom következett, elsősorban az Anjouan és Mohéli szigeteken található szeparatista törekvéseinek megakadályozására. 2001-ben kihirdették az új alkotmányt, a választásokat pedig 2002-ben tartották. 2006-ban volt az első békés és demokratikus hatalomváltás a szigetek történetében, rengeteg katonai puccs és Bob Denard francia kalandor akciói után.

Van a Glorioso-sziget csoportjában egy korábbi sziget, amelyet mára ellepett a tenger: Banc du Geyser. Comore-szigetek állama szerint kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozik, míg Madagaszkár 1976-ban annektálta.

 Népesség Általános adatok
Népsűrűség: 283,1 fő/km².
Népességnövekedési ráta: 2,99%.
Várható átlagos élettartam 61 év.
Csecsemőhalandósági ráta igen magas: 81,8‰.
Írástudatlanság: 43%.

 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

 A hivatalos nyelvek: az arab(amit a többség nem beszél ) és a francia. Még beszélik a shikomorót is, amely az arab és a szuahéli nyelv keveréke.

Népek:

Comorei (bantu, malgas, és ezek keveréke) 97%
Makua 2%
Francia 1%
Vallások:

Szunnita muzulmán 98%
Római katolikus 2%

Gazdasága: agrárország. A Comore-szigetek a világ egyik legszegényebb országa. A szűkös természeti erőforrások és a gyorsan növekvő népesség a gazdaság alapvető megújítását sürgetné. Bár a szigetek fő gazdasági tevékenysége az ültetvényes mezőgazdaság, de ugyanakkor élelmiszerekből behozatalra szorulnak. Külföldről tekintélyes nagyságú segélyek érkeznek az országba évről évre. Az ország összes GNP-je:217 millió USD. a GNP/fő értéke: 380 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 40%, ipar 4%, szolgáltatás 56%. A fő kiviteli cikkei: a vanília, az ylang-ylang (illóolaj-alapanyag) és a szegfűszeg. A hagyományos gyarmati kapcsolatainak megfelelően forgalmának közel felét Franciaországgal bonyolítja le.

Kereskedelem
 Exporttermékek: vanília, szegfűszeg, illóolaj, kopra, kávé, kakaó.
Importtermékek: rizs és élelmszerek, kőolajtermékek, fémek, járművek, gépek és berendezések, vegyipari termékek.
Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, USA, Szingapúr, Németország, Dél-afrikai Köztársaság, Kenya, Pakisztán.

 Oltások
 Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
Hastífusz
Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).