Burkina Faso (röviden Burkina, korábban Felső-Volta) nyugat-afrikai állam. Nevének jelentése moré és dioula nyelveken: becsületes emberek országa.

 Földrajz
Kristályos kőzeteken és homokkőn kialakult, silány talajú alföld foglalja el az ország legnagyobb részét. Legnagyobb folyóit (Fehér-, Vörös- és Fekete-Volta) széles, néptelen síkságok kísérik. Az alacsony déli és nyugati fennsíkokat félsivatagos szavannák borítják és Ghánába tartó folyók tagolják.

 Domborzat

Az ország nagy részét a Felső-guineai-küszöb alacsony fekvésű részét képező, enyhén hullámos fennsík (250 m a tengerszint feletti átlagos magasság) foglalja el, amely fölé számos szigethegyből álló hegyvonulat emelkedik. Az ország legmagasabb pontja a Pic de Nakourou délnyugaton (749 m), ahol a homokkő táblás vidék meredeken emelkedik Mali déli határvidéke felé. Keleten a táj fokozatosan süllyed a Niger-medence irányában.

 Vízrajz

Az országban ered az ország legnagyobb folyója a Volta. A folyónak van egy Fekete-, egy Fehér- és egy Vörös ága. A 3 ágból alakul ki a folyam. A második legnagyobb folyó a Comoé, mely a Guineai-öbölbe ömlik. A folyók többsége az évnek csak 4-6 hónapjában szállít vizet, az év többi részében kiszárad.

A legismertebb tavak: Téngréla-tó, Bam-tó, Dem-tó.

 Éghajlat

 Délen májustól októberig tart az esős évszak, az északi országrész éghajlata nagyon száraz. Ouagadougouban a januári középhőmérséklet 24 °C, a májusi 32 °C, a júliusi 28 °C, a csapadék mennyisége 850 mm. A csapadék délről északra 1300 mm-ről 500 mm-re csökken.

 Élővilág, természetvédelem

Az ország déli része nedves szavanna, a folyók mentén galériaerdőkkel, középső területe száraz szavanna, helyenként akáciákkal és majomkenyérfákkal. Az északi rész ritkás tüskés szavanna vagy sivatagi sztyeppe, fűcsomókkal, mély gyökerű tüskés bokrokkal s az aszályhoz hozzáedződött törpe fákkal. Az országban számos állatfaj él: antilop, bivaly, oroszlán, sakál, különféle majmok, víziló, krokodilok; a madárvilág gazdag.

 Nemzeti parkjai

Arli
Deux-Balés
Kaboré-Tambi
Waza
 
 Történelem

 A gyarmatosítás előtt Nyugat-Afrika többi részéhez hasonlóan a mai Burkina Faso is korán benépesült, különösen az északnyugati része (i. e. 12.000 és i. e. 5000 között), ahol 1973-ban különféle szerszámokat (kaparókat, vésőket, nyílhegyeket) találtak. I. e. 3600 és i. e. 2600 között földművesek telepedtek le, aránylag tartós építmények nyomai maradtak ránk. I. e. 1500 és i. e. 1000 között már vasat és kerámiát használtak, temetkezéseik pedig a vallási eszmék megjelenésére utalnak.

A dogon nép emlékeit megtalálták az ország északnyugati és északi részén. Ők ezt a vidéket az 15-16. században hagyták el, hogy letelepedjenek mai lakhelyükön. Magas falak maradtak fenn Burkina Faso délnyugati részén (és hasonlók Elefántcsontparton), de jelenleg nem tudni, miféle nép építette őket.

A ghánai moszik bevándoroltak az ország területére és a 14. század-ban királyságot alapítottak.

 Gyarmatosítás és függetlenség Az 1884–85-ös Kongó-konferencia után francia felfedezők, majd ezután a katonák is megszállták a területet. 1898-ban lett Francia Nyugat-Afrika része. 1919-ben Felső-Volta néven önálló gyarmattá szervezték. 1956-ban megalakult a kormánytanács, majd 1958-ban autonóm köztársaság lett. 1960. augusztus 5-én független állam lett Felső-Volta néven.

Az 1960-as és 1970-es éveket instabilitás jellemezte. Az első elnök Maurice Yaméogot volt. Őt 1966-ban leváltották, majd Sangoulé Lamizana lett az ország katonai diktátora 1980-ig. Az 1982-es puccsban alakult kormány nem volt hosszú életű, és 1983. augusztus 4-én Thomas Sankara újabb puccsot hajtott végre. Sankara egy pánafrikai szocialista forradalmat szeretett volna elérni, Líbia és Kuba felé orientálódott. Ő változtatta 1984-ben az ország nvét Burkina Fasora. A név jelentése: becsületes emberek országa.

1985 végén a szomszédos Mali egy kis területet szerezett meg a két ország háborúja során. Az 1990-es években többpárti választásokat tartottak. Évente több százezren vándorolnak a szomszédos Ghánába és Elefántcsontpartra idénymunkát vállalni.

 Népesség

Írástudatlanság: 64%

 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az ország hivatalos nyelve a francia, de a törzseknek is megvan a saját nyelvük.

A 60 népcsoport közül, amelyek az országban laknak, a mossi népcsoport a legnagyobb. Ők főleg az ország középső részén, a főváros környékén élnek. A második legnépesebb etnikum a bobo (bwa), ők a nyugati részen élnek. A harmadik legnépesebb népcsoport a fulbe. Ők Nyugat-Afrikában több helyen is előfordulnak. További etnikumok: gourmantché, mande, szenufo, gurunsi (kasem), senufo, lobi, bissa és tuareg.

Az 1996-os népszámláláson a lakosság 55,9%-a vallotta magát muzulmánnak. 23,7%-a törzsi vallású, 16,6%-a katolikus, 3%-a protestáns, 0,8%-a egyéb ill. felekezeten kívüli.

 Gazdaság

Burkina Faso agrárország. A szárazfölddel körülvett ország Földünk legszegényebb országainak egyike. A népesség közel fele él szegénységi küszöb alatt. A nagy népsűrűségű ország kevés természeti erőforrással rendelkezik. Gazdaságának gerince a mezőgazdaság: a népesség 90%-ának nyújt megélhetést. A GNP értéke 2004-ben: 2,4 milliárd USD. A GDP/fő értéke 2004-ben: 210 USD.

 Ipar A gyengén fejlett ipar elsősorban hazai mezőgazdasági termékeket dolgoz fel. Vannak nyomdák, bútorgyárak, egy kerékpár-összeszerelő üzem, valamint néhány fémfeldolgozó- és vegyi üzem. Bányászata jelentéktelen, az aranyon kívül a természeti kincseket (mangán-, cink-, ezüstérc, mészkő, foszfátok) az infrastruktúra hiánya miatt alig hasznosítják. Az energiaellátást egy 1989-ben létesített vízierőmű segíti.

 Kereskedelem Mint számos fejlődő országban, Burkina Faso gazdaságában is a behozatal többszöröse a kivitelnek. Élelmiszerekből, kőolajból, textilipari termékekből, gépekből, ipari berendezésekről behozatalra szorul.

Fő kiviteli cikkei a mezőgazdaság termékei (gyapot, élő állat). Exportál aranyat is.

Fő kereskedelmi partnerei: Benelux államok, Franciaország, Elefántcsontpart, Venezuela, Olaszország, és az USA.

 Turizmus

Javasolt oltások Burkina Faso-ra utazóknak:

Hastífusz
Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
Hepatitis B (magas a fetrőzésveszély)
Járványos agyhártyagyulladás
Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kolera
Veszettség
Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:

Sárgaláz