Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Nemzetközi tagsága: EU, ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO. Az ország 2007. január 1. óta az Európai Unió tagja.

Az ország területének 57%-a tartozik a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe. Az ország többi részéről a vizek az Égei-tengerbe tartanak.

Bulgária háromszor volt független a történelem során. Először 632-1018 között, majd 1185-1396 között, végül 1878 óta.

 Fekvése, határai

Legnagyobb hossza: 520 km, legnagyobb szélessége: 330 km
Határok: északon Románia – 609 km, legnagyobb részben a Duna által (470 km), nyugaton Szerbia – 506 km, délen Görögország – 493 km, Törökország – 259 km, keleten a Fekete-tenger – 378 km.
 Földrajz  Domborzat
Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:

Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, a Bolgár-tábla húzódik. A Balkán-hegység és a Duna között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Középidei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vízszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.
Dél-Dobrudzsa: a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.
 
A Hét rilai tóA Balkán-hegységtől déli irányban, vele párhuzamosan fut a Bolgár-középhegység, legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a Fekete-tengerig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).
Nyugati-Balkán, fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
Középső-Balkán, fő hegyvonulatai: Golema Planina, Rzsana, Murgas, Szofijszka-hegység, 2000 m-es csúcsok: Baba-csúcs, Vezsen-csúcs, Vaszil Levszki-csúcs, Hriszto Botev-csúcs.
A Balkán-hegység déli oldalán medencék sorakoznak: Szófiai-medence, Zlatica-medence, Pirdopi-medence, Karlovói-medence, Kazanlaki-medence, Szliveni-medence.

Marica-alföld vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével.
Rila-Rodope masszívum: Az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a Muszala (2 925 m), a Rila-hegységben.
Bolgár tengerpart: a legkeletibb tájegység, a Fekete-tenger partján 378 km hosszú, északi része a Dobrudzsai part, délebbre ettől az Aranypart fekszik. Változatos, lankás dombokkal és kis hegyekkel tarkított vidék. Lassan mélyülő, homokos. Legalacsonyabb pont: Fekete-tenger 0 m
 
Vízrajz

Az ország területének 57%-a tartozik a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe. Az ország többi részéről a vizek az Égei-tengerbe tartanak. A vízhálózat az északkeleti országrész kivételével sűrű, de a Duna kivételével nincs nagy vízhozamú folyó.

Legjelentősebb folyók: a Duna (Dunav), a Marica-bolgár szakasza 322 km, az Iszkar 368 km, a Sztruma, a Jantra és a Tundzsa.
Legnagyobb tavak: Burgaszi-tó, Iszkar-víztároló, Sztudenkladeneci-víztároló.
 Éghajlat

Télen a hőmérséklet 0 és -7oC között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála – 20oC-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás – különösen Észak-Bulgáriában a Duna-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a Földközi-tenger éghajlatához hasonlóan 28–35oC körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónap a május, október és a november.

 Környezetvédelem

Bulgáriában 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található. Kettő közülük, a Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna bioszféra-rezervátum szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Az idegenforgalom erőteljes fejlődése az országban a helyi növény -és állatfajták, a természeti jelenségek, az évszázados fák és az érintetlen természeti tájak megőrzésére irányul.

 Történelem

 Őstörténet 632-ig

A mai Bulgária területén jelentős korai kultúrák voltak. Kárpát-medencei kapcsolatai miatt megemlítem a Vinča-kultúrát. A szkíták emlékezetét a görögök és művészi ötvöstárgyaik őrizték meg. Később a terület a Római, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás nem kerülte el Bulgáriát, a gótok és a hunok is megfordultak errefelé. És ami fontos: szlávok érkeztek, olyan nagy számban, hogy a továbbiakban ők lettek a népesség alapja.

 Első bolgár állam 632-1018 A népvándorlás a hunok után is folytatódott. A török nyelvű bolgárok jöttek Aszparuh kán vezetésével, aki Attila leszármazottjának tudta magát. Elfoglalták Bizánctól a bolgár földeket. Államot szerveztek, amely néhány nemzedék alatt szláv nyelvű és keresztény lett. Ez az állam betagolódott a korabeli keresztény, feudális Európába. De az ismét megerősödő Bizánc széttörte.

 Bizánci uralom 1018-1185 Bizánc katonai győzelme ellenére kénytelen volt elismerni a tőle független önálló bolgár egyház létét és továbbra is létezett bolgár arisztokrácia. Az 1100-as évek második felében gyors hanyatlás következett be a birodalomban. Ez végül elvezetett ahhoz, hogy magát Bizánc városát is elfoglalták a nyugati keresztesek 1204-ben. De még ez előtt Bulgária függetlenné vált Bizánctól Iván Aszen felkelése nyomán.

 Második bolgár állam 1185-1396
Tarnovo, a második bolgár állam (1185–1393) székhelye.Bulgária rövid időre ismét nagy és erős, kulturálisan is virágzó ország lett. De az összes szomszédjával folytatott állandó háború és a feudális anarchia felmorzsolta. Az Anatóliából érkező oszmán törökök fokozatosan elfoglalták, még az ősi ellenség, Bizánc végleges eleste előtt.

 Török uralom 1396-1878 Úgy tűnik, a bolgárok nagyon negatívan emlékeznek meg erről a közel ötszáz évről. Pedig nagy sikerük, hogy ilyen hosszú elnyomás ellenére is megőrizték nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben igen nagy szerepük volt a kolostoroknak, köztük az Athosz-hegy (ma Görögországban különleges jogállású terület) kolostorainak.

 Harmadik bolgár állam 1878-tól Az Oszmán Birodalom válsága sokáig tartott, de végül Bulgária függetlenségéhez vezetett. A függetlenség közvetlen oka egy török szempontból vesztes oroszok elleni háború volt. A második világháború végéig nem szilárdultak meg Bulgária határai. A határviták sorozatos háborúkra vezettek a szomszédokkal és mindkét világháborúban a vesztes oldalra állította Bulgáriát. Így Bulgária észak-keleti csücske egy ideig Romániához tartozott. A román királyok akkori nyaralója Balcsik városában található, a Fekete-tenger partján. A II. világháború után a szovjet tömbbe tartozott. Rendszerváltás a többi hasonló országgal egy időben, 1990-ben volt. Utána itt is gazdasági összeomlás jött. A kilábalás későn kezdődött és lassan halad, de mára Bulgária az Európai Unió és a NATO tagja.

 Államszervezet és közigazgatásAlkotmány, államforma Bulgária parlamentáris köztársaság az 1991. július 12-én jóváhagyott alkotmány szerint. Ez rögzíti a jogállamiság alappilléreit, a politikai sokszínűséget és a piacgazdaságot.

 Közigazgatási felosztás

Az ország 28 megyére oszlik

Blagoevgrad megye, székhelye Blagoevgrad
Burgasz megye, székhelye Burgasz
Dobrics megye, székhelye Dobrics
Gabrovo megye, székhelye Gabrovo
Haszkovo megye, székhelye Haszkovo
Kardzsali megye, székhelye Kardzsali
Jambol megye, székhelye Jambol
Kjusztendil megye, székhelye Kjusztendil
Lovecs megye, székhelye Lovecs
Montana megye, székhelye Montana
Pazardzsik megye, székhelye Pazardzsik
Pernik megye, székhelye Pernik
Pleven megye, székhelye Pleven
Plovdiv megye, székhelye Plovdiv
Razgrad megye, székhelye Razgrad
Rusze megye, székhelye Rusze
Sumen megye, székhelye Sumen
Szilisztra megye, székhelye Szilisztra
Szliven megye, székhelye Szliven
Szmoljan megye, székhelye Szmoljan
Szófia város, székhelye Szófia
Szófia megye, székhelye Szófia
Sztara Zagora megye, székhelye Sztara Zagora
Targoviste megye, székhelye Targoviste
Várna megye, székhelye Várna
Veliko Tarnovo megye, székhelye Veliko Tarnovo
Vidin megye, székhelye Vidin
Vraca megye, székhelye Vraca

 Népesség

 Általános adatok Lakosság: 7 621 000 fő (2005-ös becsült adat). A fővárosban, Szófiában (Szofija, Szeredőc) közel 1 195 000 fő él.
Népsűrűség: 68,7 fő/km².
Népességnövekedés: -1,1%. Igen magas a kivándorlás aránya.
Születéskor várható átlagos élettartam 72 év.
Csecsemőhalandósági ráta: 14,2‰.
Írástudatlanság: 2%

 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Bulgária lakosságának etnikai megoszlása

Etnikai csoport   Létszám (1992)   Arány (1992)    Létszám (2001)   Arány (2001)   
bolgár 7 271 185 85,67% 6 655 210 82,71%
török 800 052 9,43% 746 664 9,28%
cigány 313 396 3,69% 370 908 4,60%
orosz 17 139 0,20% 15 595 0,19%
örmény 13 677 0,16% 10 382 0,13%
vlach 5 159 0,06% 10 566 0,13%
macedón 0 0,00% 5 071 0,06%
görög 4 930 0,06% 3 408 0,04%
ukrán na – 2 489 0,03%
zsidó 3 461 0,04% 1 363 0,01%
román na – 1 088 0,01%
egyéb 58 634 0,69% 18 792 0,23%
nem válaszolt 0 0,00% 62 108 0,77%
teljes lakosság 8 487 317 100,00% 8 046 652 100,00%

Az elemzők szerint rendszerváltozás utáni népszámlálási adatok nem fedik le a teljes valóságot. Sokan a társadalmi beilleszkedés felgyorsítása végett igyekeznek a környék többségébe beolvadni. Így a bolgár többségű Kelet-Rodopéban a pomákok és a keresztény cigányok jelentős számban vallják magukat bolgárnak, ugyanakkor a muzulmán többségű Nyugat-Rodopéban a pomákok és a cigányok teljes mértékben töröknek vallják magukat. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a falusi emberek körében a bolgárok számára a pomákok törökök, a törökök körében a pomákok félig bolgárok, és a cigány mindenki számára cigány marad, függetlenül attól, hogy minek vallotta magát.

A nemzeti valuta a leva.
GNP: 12,6 milliárd USD.
A GNP/fő adatai: 1560 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 14%, ipar 29%, szolgáltatás 58%.
 Mezőgazdaság

Bulgária nagymúltú mezőgazdasága az 1990-es évtizedben, a rendszerváltozás éveiben szinte a teljes összeomlás szélére jutott, s csak 1997-től kezdődött meg a termelés emelkedése. Jövőbeli fellendülése elsődlegesen a földtulajdonviszonyok rendezésétől függ.

Mezőgazdasági termékei:

Észak-Bolgár-tábla: búza, kukorica, napraforgó, a domboldalakon szőlő, gyümölcsfák
Balkán-hegység: juh-, kecske-, és kisebb mértékben szarvasmarha, a medencékben rózsakertészetek
Marica-alföld: öntözéses gazdálkodás, gyapot, rizs, korai zöldségfélék, gyümölcsösök, szőlők
Rodope, Sztruma-völgy: dohány.
 Ipar
Energiatermelés: A bolgár ipar és tágabb értelemben az egész gazdasági élet legkritikusabb pontja az energiagazdaság. Az energiatermelés 52%-a hőerőművekből, 41%-a az egyetlen kozdoluji atomerőműből és 7%-a vízerőművekből származik. 1990-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az elavult technológia és a nem megfelelő biztonsági színvonala miatt a kozdoluji atomerőmű azonnali leállítását javasolta. Mivel az erőmű az ország energiaellátásában stratégiai fontosságú, így hosszas tárgyalások után a végleges bezárás időpontját 2010-re halasztották. Ez az egyik feltétele volt az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének is.

 Turizmus

Az ország 2007 január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, s ez nagyobb lökést adott az utóbbi években megindult turizmus fejlesztésnek. Bulgária igyekszik a szocialista sztereotipiáktól megszabadulni. A jelenlegi jelmondata „a kellemes csalódások országa” utalva a változtatásokra, a nagy erőfeszítésekre.

A Fekete-tenger homokos tengerpartja kiválóan alkalmas üdülésre. A partvidék legnagyobb központjai: Várna és Burgasz, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek. Ismert és kedvelt üdülőhelyei Napospart, Neszebár, Pomorje és Aranyhomok.

Az üdülőturizmus mellett jellemző a gyógyturizmus, és a kulturális idegenforgalom is.

 Kultúra
Bulgária figyelemreméltó, ezer éves múltra visszatekintő kulturális örökséggel rendelkezik. Az ország területén 36 történelmi-kulturális rezervátum és több mint 40 000 kulturális emlékmű található. Ezek különböző történelmi időkből származnak: történelem előtti ásatások, trák sírok, görög archeológiái maradványok, római- és bizánci kori várak, az Első és Második Bolgár Cárság, a nemzeti reneszánsz idejéből fennmaradt történelmi emlékművek. Továbbá a nagyvárosok megőrzött építészeti együttesei valamint eredeti atmoszférát és egykori tipikus, reneszánsz korabeli bolgár építészetet megőrzött egész falvak, városok: Plovdivi óvárosa, Veliko Tarnovo, Koprivstica, Trjavna, Arbanaszi, Bozsenci, Zseravna, Melnik, Banszko, Kovacsevica, Neszebar, Szozopol. stb. Bulgáriában sok (több mint 160) templom és kolostor található. A kolostorok közül a leghíresebbek és a leglátogatottabbak a következők: rilai, bacskovoi, rozserii, trojani, preobrazseni, valamint az aladzsai kőkolostor. A turisták a kolostorok sokaságában éjszakázhatnak, s így teljes egészében átélhetik a szent helyek atmoszféráját. Az országban több száz nevezetes templom van, amelyek a bolgár ikonfestő iskolák egyedi képeit, falfestészetét, fafaragásait, középkori freskóit és ikonjait őrzik.

 UNESCO védnökség alatt lévő emlékművek

Bulgáriában hét történelmi – kulturális emlékmű és két rezervátum található, amelyek az UNESCO világörökség védnökségi listájában szerepelnek: a Szvestariban található trák sírhely, a kazanlaki trák sírkamra, a madarai lovas, a Szófia mellett levő Bojana-templom, az Ivajloban lévő kőkolostorok; a rilai kolostor; Neszebar óvárosa, a bioszférás Szrebarna Rezervátum, valamint a Pirini Nemzeti Park.