A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban. A szigetek közül 29 lakott. Az ország nevét a "banántalan sziget" indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.

 
 Fekvése, határai
A 690 korallszigetből és 2387 korallszirtből álló, 1300 km hosszan húzódó ország az Atlanti-óceán nyugati részén, Floridától délkeletre fekszik.

 Földrajza, természeti környezete
Fontosabb szigetei Név terület (km²) lakosság népsűrűség (fő/km²)
Abaco 1681 13 170 7,8
Acklins 497 428 0,9
Andros 5 957 7 686 1,3
Berry Islands 31 709 22,9
Bimini 23 1 717 74,7
Cat Island 388 1 647 4,2
Crooked Island és Long Cay 241 350 1,5
Eleuthera 484 7 999 16,6
Exuma 290 3 571 12,3
Grand Bahama 1373 46 994 34,2
Harbour Island 8 1639 204,9
Inagua 1551 969 0,6
Long Island 596 2 992 5,0
Mayaguana 285 259 0,9
New Providence 207 210 832 1018,5
Ragged Island 36 72 2,0
Rum Cay 78 80 1,0
San Salvador 163 970 6,0
Spanish Wells 26 1527 58,7

 Domborzata
A szigetek felszíne sík. A dombok ritkán emelkednek 15-20 méternél magasabbra. A legmagasabb pont 63 m magasan van a tengerszint felett.

 Vízrajza
A Bahama-szigetek délkeleti részén három, nagy kiterjedésű "bank" van. Így nevezik a partoktól távol eső sekély tengereket. Ezek földrajzilag részei a Bahama-szigeteknek, de nem tartoznak az állam területéhez.

 Éghajlata
Az országban szubtrópusi éghajlat uralkodik. Az évi átlagos középhőmérséklet 28 °C. A hőséget enyhíti a tenger közelsége. Nyár végén, ősszel gyakoriak a trópusi ciklonok, más néven hurrikánok. Az erős szél és az általa felduzzasztott tengervíz súlyos károkat képes okozni. A rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta még sohasem fagyott, de +3-5 Celsius-fok előfordul.

 Történelme
A Bahama név eredete vitatott. Vannak akik a spanyol baja mar: 'sekély tenger' kifejezésből eredeztetik; mások szerint a Grand Bahama Island-ra alkalmazott lucayan szóra megy vissza, ba-ha-ma: 'nagy felső középső föld'.

Bár a térség korábban is lakott volt, a tengerjáró taino nép a déli Bahama-szigetekre a 7. században nyomult be Hispaniola és Kuba felől. Ezeket az embereket ismerik lucayan néven. Becslések szerint 40 000-nél több lucayan élt Kolumbusz Kristóf 1492-es érkezésekor.

Kolumbusz az Újvilágban először az általa San Salvadornak nevezett szigeten szállt partra. Ezt a lucayanok Guanahahani néven nevezték, a mai neve Samana Cay vagy pedig a mai San Salvador-sziget, amit Waitling szigete néven is ismernek. Bahama középső részén van ez a hely. Itt lépett kapcsolatba Kolumbusz a lucayanokkal és javakat cserélt velük.

A bahamai lucayanokat később Hispaniolára szállították rabszolgaként, és két évtizeden belül a lucayan társadalom megszűnt létezni a kényszermunka, a háborúskodás, a betegségek, az emigráció és a kiházasodások miatt. A lucayan lakosság eltűnése után a Bahama-szigetek lényegében lakatlanok voltak az angol telepesek 1647-es érkezéséig. Puritánok alapítottak települést Eleuthera szigetén.

1670-ben II. Károly angol király Karolina gyarmat bérlőinek adta bérbe a Bahama-szigeteken a királyi jogokat: a kereskedés, adóztatás, kormányzó kinevezésének és a terület igazgatásának jogát. A bérlők igazgatása idején a Bahama-szigetek kalózok menedékévé vált. Köztük volt a hírhedt Feketeszakáll. A törvényes rend helyreállítása érdekében a Bahama-szigeteket 1718-ban brit koronagyarmattá nyilvánították. Ezután kemény harcban törték le a kalózkodást.

Mintegy 8000 amerikai lojalista érkezett 1783 után New Yorkból, Floridából, Észak- és Dél-Karolinából rabszolgáival együtt. Ekkortól a lakosság többsége fekete.

1782. május 8-án az amerikai függetlenségi háborúban Louisiana spanyol kormányzója elfoglalta a Bahama-szigeteken, New Providence szigeten található brit haditengerészeti támaszpontot. A következő évben megkötött béke azonban visszajuttatta Bahama-szigeteket a britek birtokába.

1807-ben betiltották a rabszolga-kereskedelmet a brit birtokokon. A rabszolgahajókról kiszabadítottakat jórészt a Bahama-szigeteken telepítették le. A rabszolgaságot a Brit Birodalomban 1834. augusztus 1-jén tiltották be. Sok rabszolga szökött ide az Egyesült Államokból az Atlanti-óceán veszélyeit legyőzve a szabad élet reményében.

A britek a szigeteknek belső önkormányzatot 1964-ben adtak. 1973-ben Bahama-szigetek teljesen független lett, de a Nemzetközösség tagja maradt. 1967-ben Lynden Pindling volt az első fekete a gyarmat élén, és 1968-ben miniszterelnök lett. Egy másik bahamai fekete, Sir Milo Butler lett a főkormányzó a függetlenség után. A turizmusra és a offshore pénzügyi műveletekre támaszkodva a bahamai gazdaság az 1950-es évek óta virágzik. Továbbra is súlyos gondot okoz az oktatás és az egészségügyi ellátás helyzete, a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és az illegális bevándorlás.

 Általános adatok
Az ország lakossága 303 000 fő, melynek 80%-a fekete, 10%-a fehér, 10%-a pedig ázsiai és egyéb származású. A feketék az afrikai rabszolgák leszármazottai. Részben a fehér gyarmatosítók hurcolták be őket a szigetre,részben maguktól szöktek ide az Usából,amikor a szigeteken már beszüntették a rabszolgatartást. A fehér lakosság a brit gyarmatosítók leszármazottaiból áll. A fennmaradó 10% nagy része mulatt, fekete-fehér keverék. Elenyésző az ázsiaiak(indiaiak)aránya. Forrás:A Világ országai,Nyír-Karta bt 2008. Az országban a munkaerő 156000 fő.

Munkanélküliség: 6,9%

Írástudatlanság: 2%

Városi lakosság aránya: 86,5%

 Legnépesebb városok
Nassau (222 200 fő)

 Közigazgatása és politikai rendszere
 Alkotmány, államforma
Az ország államformája alkotmányos monarchia, államfő a mindenkori brit uralkodó.

 Általános adatok
Turistaparadicsom

 
Gazdaságának alapja az idegenforgalom.

Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
Exporttermékek: hal, rum, só, gyümölcs, zöldség
Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, kézműipari termékek, olaj, benzin, élelmiszer és élőállatok
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Franciaország, Németország, Dél-Korea, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság.
Repülőterek száma: 30
Kikötők száma: 3
Kereskedelmi hajóflotta: 1076 hajó, 31 309 187 BRT
 Közlekedés
Az országban nincs vasút. A közúthálózat hossza 2693 km. A kikötők száma 3, a repülőtereké 30.

 Turizmus
A Bahamákon évente 3 millió tursita fordul meg.

Oltás:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki: Sárgaláz. Javasolt még a Hepatitis A elleni oltóanyag.