Az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül: Azərbaycan Respublikası) a dél-kaukázusi térség legnépesebb országa. A GUAM és a Független Államok Közösségének tagja. Azerbajdzsán perzsa eredetű neve eredetileg Perzsia északi részét, valamint Tabriz városát jelölte, jelentése feltehetőleg „tűz-templom” volt.

Az ország fennhatósága alá tartozó, örmény többségű Karabah Autonóm Terület fegyveres konfliktusok színtere.

 
 Földrajz

Az ország területe csaknem azonos Magyarországéval. Északon a Kaukázus, északkeleten a dagesztáni hegyek, nyugaton a Kis-Kaukázus láncai találhatók. A két hegyvidék között a Kura-Araksz-síkság a Kaszpi-tengerig fut ki. Északabbra a hegyek lábánál keskeny parti síkság alakult ki. Azerbajdzsán legmagasabb hegye a Bazardüzü (4466 m). Legmélyebben a Kaszpi-tenger partja van: -28 m. A Föld iszapvulkánjainak majdnem a fele Azerbajdzsánban található.

 Vízrajz
A 8350 vízfolyásból csak 24 hosszabb 100 km-nél. Minden folyó keletre, a Kaszpi-tengerbe folyik.

Legjelentősebb folyók: Kura (1515 km), Araksz, Szamur
Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Mingəçevir-víztároló

 Éghajlat
Az ország éghajlata a nyugati hegységben és az északi területeken szélsőséges, míg a Kaszpi-tenger mentén kellemesnek nevezhető. Tavasz és nyár idején (április közepétől októberig) a hőmérséklet 20-30 °C között ingadozik, míg télen (decembertől márciusig) ennél jóval hidegebb van. Az országban mért a legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérséklet: -33 °C és +46 °C. Az évi csapadékmennyiség Lankaran (oroszul és régebbi magyar szóhasználatban Lenkorán) tájon a legmagasabb (1600 – 1800 mm), az Absheron-félszigeten (oroszul és régebbi magyar szóhasználatban Apseron) a legalacsonyabb (200 – 350 mm).

 Élővilág, természetvédelem
A hegységek északi és keleti lejtőin kiterjedt erdőségek találhatók. A medencék és síkságok élővilága pusztai jellegű. Az ország legdélebbi csücskében az éghajlat és növényvilág szubtrópusi.

 Nemzeti parkjai
Ordubad Nemzeti Park: Ritka és veszélyeztetett fajok élnek itt, többek között kis-ázsiai leopárd, muflon, bezoárkecske.
Shirvan Nemzeti Park: Mocsár igen gazdag madárvilággal.
Ag-Gol Nemzeti Park: Félsivatagos tájon mocsár. A madárvilága nevezetes.
Hirkan Nemzeti Park: Erdőiben ritka és ősi fák élnek.
Altyaghach Nemzeti Park: Lombhullató erdeiben szarvas, medve, róka, hiúz él.
Absheron Nemzeti Park: Már a szovjet időkben is természetvédelmi terület volt. A Kaszpi-tenger partján félsivatagos vidék. Gazellák, vízimadarak élnek itt, és a Kaszpi-tenger fókái.
 Természeti világörökségei
Az UNESCO listájára Azerbajdzsánból nem vettek fel természeti tájat.
 
 Általános adatok
Legfontosabb termesztett növények: szőlő, zöldség, búza, gyapot, dohány, gyümölcs, burgonya
Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, kecske, szarvasmarha, sertés
Bányászati termékek: kőolaj, földgáz, vas, bauxit
Feldolgozóipar: kőolaj-finomítás, vegyipar, vas- és acélgyártás, alumíniumkohászat, élelmiszeripar (tej- és húsipar), textilipar, elektrotechnika
A Kaszpi-tenger partvidéke gazdag szénhidrogénekben, amelyeket a fejlett vegyipar dolgoz fel.
 
 Kereskedelem
Kiviteli cikkek: kőolaj, földgáz, gyapot, textiláru, szőlő, élelmiszer
Behozatali cikkek: feketeszén, gépek és berendezések, fémek, műtrágya
Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Oroszország, Grúzia, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán, Olaszország, Franciaország, Izrael, Törökország, USA, Németország