Amerikai Egyesült Államok
United States of America

Nemzeti mottó: In God We Trust. (Istenben bízunk.)
E pluribus unum. (Sokból egy.)
Nemzeti himnusz: The Star-Spangled Banner
 

--------------------------------------------------------------------------------
 
Fővárosa Washington
é. sz. 38° 53′ ny. h. 77°
Legnagyobb város New York City
Államforma elnöki szövetségi köztársaság
Vezetők
Elnök Barack Obama
Alelnök Joe Biden
Hivatalos nyelv angol
regionálisan: spanyol
Függetlenség a Brit Királyságtól 1783. szeptember 3.

--------------------------------------------------------------------------------
 
Tagság ENSZ, NATO, OECD
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 3

Népsűrűség 31 fő/km²
GDP 2008 (forrás: IMF)
Összes 14 264 milliárd USD (1.)
PPP: 14 045,507 milliárd USD
Egy főre jutó 45 778 USD (17.)
PPP: 45 968 USD
HDI (2006) 0,950 (15.) – magas
Földrajzi adatok
Terület 9 826 630 km²
Rangsorban 3/4.
Víz 4,87 %
Időzóna UTC (UTC)

Pénznem Amerikai dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijel USA
Hívószám +1
Internet TLD .us
Közlekedés iránya jobb oldali

Az Amerikai Egyesült Államok, röviden az Egyesült Államok (angolul United States of America, röviden United States vagy USA), független szövetségi köztársaság amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetvilág a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

9,83 millió négyzetkilométeres területével és 306 millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik vagy negyedik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül a legnagyobb, bruttó hazai terméke (GDP) több mint 14 300 milliárd amerikai dollár, ami a világ GDP-jének csaknem 21%-a.

Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a 19. és a 20. században nőtt meg. A Szovjetunió felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma, bár Oroszország és Kína nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje a 2000-es évek közepére-végére jelentősen megnőtt.

 Földrajz
 Domborzat
Az USA természetföldrajz szempontjából a következő nagytájakra és nagytájcsoportokra oszlik:

Appalache-hegység
ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.

Belső- vagy Központi-síkság
Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.

Öt-Tó-vidéke vagy Nagy-tavak vidéke
Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:

Felső-tó
Huron-tó
Michigan-tó
Erie-tó
Ontario-tó
Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a Niagara lépcsője. A jégkorszak következményeként morénavonulatok (gleccserek által kivájt anyagok lerakódása a jég elolvadásával) alakultak ki itt (például: Oak Ridge – Tennessee államban).

Mississippi-medence
Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (a Mississippi mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.

Préri-tábla
Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.

 
Grand Canyon, az ország egyik legismertebb természeti látványosságaPartmenti síkságok
Délnyugaton a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.

Kordillerák
A Pacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.
A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai-árok.

Sziklás-hegység
 
Mount Hood, Oregon ÁllambanA Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.

Belső medencék és fennsíkok
A Kolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand-canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásra rakódás egyetlen kapavágás nélkül.

Az USA legmagasabb pontja az alaszkai Mount McKinley 6194 m.

 Vízrajz
Legfőbb folyók: Missouri, Mississippi, Yukon, Arkansas, Szent Lőrinc-folyó, Rio Grande, Colorado, Ohio, Vörös (Red)-folyó, Kolumbia, Kígyó (Snake)-folyó, Yellowstone.

 Éghajlat
Az Egyesült Államokban a nagy méret és a földrajzi változatosság miatt többféle éghajlat alakult ki. A nyugati hosszúság 100. fokától keletre az éghajlat nedves kontinentális északon és esős szubtrópusi délen. Florida déli csúcsának éghajlata trópusi, akárcsak Hawaii-é. A nyugati hosszúság 100. fokától nyugatra a préri félsivatagi. Ilyen a nyugati hegyvidék nagy része is. Az éghajlat száraz a Nagy-medencében, sivatagi délnyugaton, mediterrán Kalifornia partvidékén, óceáni Oregon és Washington partvidékén, valamint Dél-Alaszkában. Alaszka legnagyobb része szubarktikus vagy sarkvidéki éghajlatú.

A szélsőséges időjárás nem szokatlan - a Mexikói-öböl partján fekvő államokban gyakori a hurrikán, Középnyugaton (Midwest) pedig a tornádó.

 Környezetvédelem
Az Egyesült Államok ökológiailag rendkívül változatos. Az 1973-as veszélyeztetett fajokról szóló törvény védi a veszélyeztetett fajokat és azok élőhelyeit.

 Nemzeti parkok
A Sziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti parkját, Yellowstone-t. Jelenleg ötvennyolc nemzeti park van és több száz más szövetségi szinten kezelt park, erdő és vadon hagyott terület. Összességében a kormány tulajdonában van 28,8%-a az ország területének. Ennek nagy része védett terület, a többit bérbe adták kőolaj- és földgáz-bányászat, más bányászati tevékenység, fakitermelés, illetve marhatartás céljára; 2,4%-át használják katonai célokra.

 Természeti világörökség
Az UNESCO által elismerten a természeti világörökség része:

Yellowstone Nemzeti Park;
Grand-kanyon Nemzeti Park;
Everglades Nemzeti Park;
Nemzeti parkok Alaszka és Kanada határán: Kluane Nemzeti Park, Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park, Glacier Bay Nemzeti Park, Tatshenshini-Alsek Tartományi Park (Kanadával közös);
Redwood Nemzeti Park;
Mamut-barlang Nemzeti Park;
Olympic-hegység Nemzeti Park;
Great Smoky-hegység Nemzeti Park;
Yosemite Nemzeti Park;
Hawaii Vulkánok Nemzeti Park;
Carlsbad Caverns Nemzeti Park;
Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark (Kanadával közös).